Csipp-csöpp

Nem szeretek nyafogni, Bogdánnak talán(:)), de az ami éjjel történt velem az kegyetlen. Mivel szinte mindenki volt már náthás, ismeritek azt, milyen mikor éjjel egy perc nyugta sincs az embernek. Soha életemben nem tudtam úgy aludni, mint pl. Bogdánom, aki a nyitott szájjal való alvást mesteri szintre emelte. Én ha lefekszem, becsukódik a szám és a levegő az orromon száguld ki-be. Na ez éjszaka nem így volt. Feküdtem, forglódtam mindenhogy, ha a hátamra fordultam akkor teljesen eldugult és semmi levegőhöz nem jutottam, ha pedig az oldalamon feküdtem, akkor meg mintha dézsából öntötték volna..:) Kb. 20 zsepi fogyott az éjjel, pedig már tényleg könnyes a szemem minden egyes orrfújás után. A lényeg, hogy ha esetleg hosszabb percekre el is tudtam aludni, akkor felriadtam arra, hogy a szám becsukódott és fuldoklom:) Az ehhez társuló intenzív vádligörcs (tegnap is volt már) és brutális gyilkosságos rémálom meg sem említendő.

Reggel a latint akaratom ellenére kihagytam, nem éreztem jól magam. Pedig, becsületesen megírtam éjszaka a házit,lefordítottam a Déli sziesztát és még a gerundi(V)umot is alaposan átnéztem. Reggel fel is keltem időben, de eluralkodott rajtam az az enyhén szédülős állapot, így jobbnak láttam ha egy gőzölgő teával a meleg takaró alatt maradok. Valószínüleg, sok-sok bacit vittem volna magammal az órára, megfertőzni pedig senkit sem szerettem volna, pláne nem a szünetre. Remélem nem lesz gond a hiányzásból, lelkiismeretesen azért írtam egy ímélt a tanár úrnak.

10-kor a sokadik tea efogyasztása után lángoló homlokkal összepakoltam a maradék cuccokat (Bogdán csak a fogkefédet és a töltődet felejtetted fent), és időben elindultam az Astoria felé. Jót tett a friss levegő, az biztos. Nem volt hideg, de mindenesetre 2 pulcsit vetem fel és a kedvenc, Bogdántól kapott sálamat is a nyakamba kötöttem, legalább a köhögés és a torokfájás tartsa távol magát tőlem.
Rám jellemzően, megint az utolsó percben értem ki a délibe, csak egy kóla vásárlására maradt idő, és amint felsegítették a bőröndömet a vonatra, el is indultunk. Lévén, hogy nem volt időm beállni a tekergő sorba jegyért, és egy egész órát sem volt kedvem várni a következő személyig, jegy nélkül foglaltam helyet, ami nem új jelenség, hisz rengetegszer láttam, hallottam már, hogy emberkék a vonaton váltanak jegyet. Elég későn jött a kaller, de mondtam neki zsepivel az orromnál, hogy "egy diák lesz a délitől székesfehérvárig". Erre, "hát az sokba fog kerülni, pótdíjjal együtt". Aha, elkerekedtek a szemeim, és kiosztottam, hogy leszarom, hogy éjjel-nappali jegypénztárüzemel a déliben, ettől függetlenül lekéstem volna a vonatot ha beállok a sorba. Erre megkérdezte miért nem ért rá a következővel jönnöm? Erre nagyon kedvesen csak annyit mondtam, hogy nem az ő dolga, és hogy szeretném meváltani a jegyemet, hiszen ez teljesen szabályos. Sóhajtott egyet, pötyögött a gépén, majd kiadta a jegyemet, és figyelmeztetett, hogy legközelebb nem biztos, hogy ilyen elnézőek lesznek velem. Hát de könyörgöm, ez teljesen normális. Meg az is, hogy szóváteszem, hogy 229 ft helyett ne a tízszeresét fizessem.

Próbáltam olvasni, de sokszor elterelte a figyelmemet az elsuhanó, napsütötte táj. Kezd néha bevillanni a nyár képe és ez boldogságal tölt el.. Br, az eddigi Szigetelést idén tényleg egy külföldi útra vserélem le, hisz elővételben lesz 30e a jegy, és ahhoz, hogy egy héten keresztül jól is érezze magát az ember, legalább 100e-t felemészt. Ebből pedig már egy jobb külföldi út is kijön.

Leszálláskor találkoztam 3 kedves volt osztálytársnőmmel, pár szót sikerült is váltanunk, és a váróban még Manót is megsimogatták:) Anyu hazahozott, kitett bőrönddel, kutyával a lépcsőház előtt, abban a tudatban, hogy van kulcsom, majd visszakocsikázott mamához. Beértem, nyitnám az ajtót és csak akkor vettem észre, hogy kulcscsomó van, de az új kulcsok még nincsenek rajta. Csodával határos módon épp akkor ért haza anyuék egyik ismerőse, aki szintén a mi lépcsőházunkban lakik, és felhívta anyut. Anyu mivel segíteni ment mamáékhoz, nem rohant egyből vissza, így Manóal tettünk egy jó 40 perces sétát. Kicsit kellemetlen, hogy minden cigányt megugat, azok meg mutogatnak és ordítanak felém..

Anyu megkegyelmezett(:)), hazajött, így vére szaladhattam vécére, no meg lepakolhattam és LoLmárnak sem kellett a bőröndben passzírozódnia. Álmos vagyok. Lefőzöm a teát, iszom egy bögrével, kettővel, és alszom egy kicsit, ha tudok. Ez csakis az orrom levegőbefogadó képességétől függ:)

Bogdán örülök az első sikereses vezetési élményednek, de annak még jobban, hogy mindjárt hétfő. És akkor remélhetőleg egy egészséges kislány hullik majd a karjaidba a vonatról:$

Ha betegen is..

Szép jó estét. Frappánsan, talán a délelőttel kezdeném. Miután, szóljon valaki nyugodtan ha újdonságot írok, Bogdánnal egy szemhunyásnyit sem aludtunk az éjjel, reggel cseppet elbizonytalanodtam, mit is akarok a nappal kezdeni. Csütörtök lévén, illenék bemenni egyetemre, még ha netről jobban meg is lehet tanulni a féléves anygaot mint az előadók szájából. Éjszaka Bogdán borotválkozási cikkeket olvasott, én pedig loLmárral a másik ágyon a varázslóvilág szövevényes kalandjait lapozgattam. Teltek-múltak a percek, hipp-hopp reggel 7 óra lett. Gondoltam ilyenkor szégyen lenne elaludni, az indulás előtti 10 percben, úgyhogy nagy levegőt vettem. Nagy volt a kísértés, pláne, hogy két kedves BME-s szobatárs bíztatott, vagy inkább csábított az avásra. "Na Adri, csak 5 percre hunyd be a szemed". Persze. Szerencsére Bogdán is visszatért a magáhoztérítő zuhanyból, és mondhatni időben elindultunk.

Cigi szokásosan, nagyléptek, és már meg sem lepődöm, hogy Pesten tényleg senkit nem érdekel aki volán mögött ül, hogy zebra létezik, amin hús-vér emberek szeretnének átjutni, pláne hogy nekik jelez zöldet a lámpa. Pesten ezt leszarják. Sok tahó..

Siettünk, persze az összes pirosat kifogtuk, had teljenek csak az értékes percek a felesleges várakozással. Odaértünk a D épülethez, Déri tanár úr épp akkor hagyta el az épületet, és "tempó, tempó, tempó, tempó" kántálással bíztatott minket a lépcsők gyors szedésére. Az első (és egyben utolsó :$) óra a Zarathusztrainizmusról szólt. Kb. 4-edszerre sikerült csak leírnom, huh. Eleinte azt hittem jó lesz, jegyzetelhető, de tévedtem. Magáról a vallásról annyi derült ki, hogy maga a névadó próféta, Zarathusztra kb. Kr.e. VI-V. században élt, itt és ott.. de amúgy az órán leginkább az derült ki, hogy az előadónő, mikor, hol, milyen pozíciót betöltve járt. Fantasztikus. Egy óra elteltével már masszívan facsartam magam, össze-vissza akasztgattam a lábam a padba, csak hogy kényelmesebb legyen, de masszívan csukódtak le a szemeim. Egyrészt az éjszakai tivornyától, másrészt a (számomra) sokat nem mondó óra miatt.

Óra végén Déri magához intette a latin-görögösöket (klasszika-filológiásokat), és bejelentette, hogy április végén kirándulást teszünk Erdélybe. Nagyon megörültem. Cakpakk 20 ezer+ költőpénz, 4 napra. Még jó, hogy megyek. Elújságoltam Bogdánnak is a hírt, aki szintén felkapta ezen lehetőségre a fejét, úgyhogy nagy valószínűséggel elkísér majd a kirándulásra.

A campusos élmények után beültünk Burgerbe reggeli-ebédelni, majd kómásan visszapaktattunk a Hostelbe, ahol elvileg 10-től ugye poloska írtás volt. Istenem de kacagrtam, az írtó ma is beadott valami hab szöveget, hogy késik, blabla, a lényeg, hogy nem érkezett meg, ismét. Lehet, hogy nem is baj, hisz amióta begázosítottak a szobába, csak élénkebb lett az ágyipoloska mozgalom:)

Bogdánnal szorosan összebújva aludtunk még pár órácskát, majd 5-kor kelni kellett. Kis gépezés, cigizés, orrfújás. Nos, igen. Beteg lettem. Piros a nózim, most már tényleg Rudolféval vetekszik, és szabályosan félek kifújni, mert már így is hatalmas nagy fájdalmat érzek a zsepi dörzsölése miatt. Sebaj, fogy a zsepi tonnaszámra, no meg a tea. Remélem hamar kikúrálódom, mert jövőhéten, Szegeden a fitt formámat szeretném hozni. Bár, ki tudja, most estére azt hiszem be is lázasodtam:( És Bogdán sincs már itt, hogy átölgessen.

Nincs mit tennem, bekészítem hát a csomag zsepiket a kispártna alá, fogom LoLmárt, magamhoz szorítom, és elalszom. Most az olvasás sem menne, hisz nem nagyon vagyok képben, remélem ez a bejegyzés azért még olvasható:$. Csak a holnap reggeli latin miatt maradtam fent, de házit ugye most nem tudok csinálni, és az is kérsédes hogy be tudok-e menni reggel. Bízom a legjobbakban.

Köszönöm ezt a hetet!!!
Bogdán: बोग्दन
Én: अद्रिएन्न् Ezek lennének leírva a neveink hindiül:)

Barátok Közt

Először is, szép volt fiúk. Nem vagyok fanatikus focidrukker, de szeretem a focit. A mai meccsre is majdnem kimentünk, de inkább jól laktunk:)

Bogdánnal egy jól sikerült beszélgetős éjszaka következményeképp rekordmennyiségűt aludtunk ma:) Jól esett, úgyhogy nem bánom. Délután felugrott Lángi, a mi kis Bookline-os tündérünk és egy cigi melett ismétt kiveséztük életünk éppen aktuális gondjait. Utána, bár kértem Bogdánt, hogy ne tegye, de ő elment zuhanyozni, így a
"5 perc és indulhatunk"-ból egy óra lett, szokás szerint. Férfiasan kézenfogott és elindultunk a Deák téri Pizza Hutba. Elképesztő, hogy egy picurka pizza (mentsége ugye az extra vastag tészta) ennyire laktat. Sőt, annyira, hogy utána szabályosan fájt a visszajövetel a Hostelbe:) Majdnem 8 óra volt mire visszaértünk, nem sok volt így tehát hátra a Barátok Köztig.

Eddig szerintem nem nagyon tettem a sorozatról említést, de most muszáj. Ez elképesztő. Rohadtul tudják, hogyan kell a nézőt estéről estére a képernyő elé csalogatni. Dráma dráma hátán, de körömrágós figyelemmel ám. Zsuzsa már végre majdnem kimondta, hogy nyista, szia András, a fura fejű Jánost szeretem, erre lemegy egy hír a BK-ös híradóban, miszerint lehet, hogy a közös fiúk egy denveri iskolai lövöldözés áldozata lett. Elképesztő. És tényleg, egyes emberek, többek között szerintem mamámék is képesek már az első adástól nyomonkövetni a több ezer adásos sorozatot. A mai rész tetszett nagyon.

Holnap ugye csütörtök, imádott napunk. 8-tól fél 2-ig egyetemen ülés vár ránk, ókori és keleti hókuszpókuszokat hallgatva. És nem hiszitek el, de reggel 10-re jönnek újra a poloskaírtók. Nevetnem kell. A legutóbbi írtás óta csak több dög van. Szóval a holnapi akciótol sem várok többet:)

Miután megittam a sörömet, megyek zuhanyozni, aztán a szokásos olvasás. Jó éjt

Tele a poci

Reggel álmosan bár, de nagy lendülettel mentem latinra. Egy kis nyelvtan, egy kis fordítás.. Jó volt. Hazaérésem után visszabújtam Bogdán mellé, és aludtunk jó sokat. Összevissza álmodtunk, röhögve keltünk, nem csoda, hisz kihantolásra váró gibbonokról álmodott:))

Miután egy rémálomra felébredtem, meg is jött Csaba. Bogdán alakított a frizuráján, és leugrottunk 3-asban a kínaiba. Finomat kajáltunk, jó ez a kaja, nem is drága és mindössze pár lépcsőfok választ el mindekt tőle:)

Jóllakottan cigi, utána hajmosás, majd Potter ágyban.

Lakásunk

Az utolsó képen felhívnám a figyelmet egy imádott kis lényre, drága kicsi LoLmáromra<3

Hepi déj

Helló rídörsz. Mit is mondhatnék? Bogdánnal nagyon szép és jó minden, éjszaka is tök aranyosan összekuporodva aludtunk. Volna!!! De nem. Történt valami. Felkapcsoltuk a villanyt, a kicsit és kapásból 6(!!!) poloskát láttunk szétviharzani. Blööö. Egy órán keresztül azzal szórakoztunk, hogy felfordítottuk a matracokat és kerestük a kis genyókat. Végül egy hosteles pohárba gyűjtöttük őket, aminek kezdetben egy keményfedeles könyvet tettünk a tetejére (valami nJapánosat:)), de aggályaim miatt a könyvet lecseréltük fóliára. Na az bevált. Így, az estére már csak egy szaladgál a pohár alján, a többi végleg elaludt. Remélem ennél a résznél az állatvédők nem szisszennek föl, ez van, de délután cigizés közben még füstöt is fújtunk be nekik, hát nem brutálisak vagyunk?:) De most tényleg, Istenem! Kell ezeknek a meghalni is hatodjára tudó, undorító, vérszívó, viszketést okozó kis dögöknek élniük? Ha hasznuk lenne, de így, hogy éjszakákat döntenek romba.. Feladtuk, miután éjjel nem találtunk többet, cigizés után átmentünk a túristáknak fenttartott D szobába, hátha ott nincsenek. Az egyik ágyon 20 perces pihenő után megjelent 2, így átmásztunk egy másik ágyra, és ott reggelig, bár aludtunk, de eggyel sem találkoztunk.

A verselemzést is sikeresen megírtam, Bogdán még szenved vele egy kicsit. Most éppen egy iszlám ghazalt kellett elemeznünk, kihagyhatatlan élmény. Mindenkinek ajánlom Hafisz szerelmi műveit. "Ha meglelted, kiért lángolsz, világunkkal ne gondolj már!" Tudott valamit.

Bogdán, drága szülei jóvoltából kapott egy beretvát. Tegnap le is tesztelte, csak pár karcolás mutatta a tesztelés eredményét. Én is próbálkoztam, pl. a szőrt szépen lehuzogattam a lábáról:) És a hajtépés is jó móka vele:)

A mai nap sok sok röhögéssel telt, cigizésekkel, finom közös uzsonnával, Mónika-show nézéssel.. Most épp megcsináltam a vacsit, ha kihűlt meg is eheti, én nem kérek ebből, sajtos szendvics kell!! A szoba többi lakója a 3 ingyen sört fogyasztja Morrison's-ban, nekünk meg ba**nak hozni:) De sebaj, ha vége a verselemzésnek, Bogdán majd lelátogat auz éjjelnappaliba.

Holnap nem lesz valami tartalmas napunk, nekem reggel latin, és utána csak egy könyvtárhasználat vár ránk. A szerdáról nem is beszélve. Épp ezek miatt a hosszasan eltelő üres órák miatt vettük tervbe ismét Pizza Hut-ot, úgyhogy a hét folyamán majd Csabával együtt ellátogatunk jóllakni. Hohó, jövőhéten meg szünet, úgyhogy irány Szeged. Vagy valami, a lényeg, hogy közös program legyen. Jól indult a hetem nagyon, ez tény. És ha jól érzem ez nem is fog változni. .

Most láttuk éppen az Elemi ösztön "akció"-jelenetét, nem rossz így sokadjára sem..
Szép, poloskamentes estét mindenkinek.

K.O.:)

Halkan kell pötyögnöm, LoLmár még alszik. Na jó ennyire nem vagyok gyerek, csak vicceltem:)

Elképesztő, reggel 6-kor még fent voltam, jó persze ezen dobott egy órát ugyebár az átállítás, no de kérem, pici lánynak kevés alvás, vagy mi?:( És ilyenkor persze másnap, ma, nem, hogy a délelőttöt nem tudom kihasználni, de még az ebéd is kiesik:) Anyuék most voltak papinál köszönteni (utólag), mert hétfőn volt a nevenapja (József), és én még erről is lemaradtam.. Persze majd jövőhéten átmegyek személyesen és viszek neki egy tonna csokit meg mosolyt.

Amióta felkeltem csak a VH1 képei, hangjai töltik be a szobámat, no meg a radiátoron száradó pólómból áradó kellemes öblítő illat. Most éppen RCHP megy. Szeretem? Nagyon. Persze hatalmas nagy különbség van a régi csili és a mai között. De a zenészek is emberek, változnak, nem ugrálhatnak még mindig, modern napainkban is a régi flanel-ingjeikben. És amit most csinálnak az is szerethető, szimplán egy igényes popularizáció végterméke. Ennek örömre, mivel szobátársamtól értesültem nyári koncertjükről, valószínüleg ellátogatok majd rá. A jegy 15.000, és öö, vagy Ausztria, vagy Lengyelo. lesz a házigazda. Szóval amíg sansztalan, hogy a Sziget nagyszínpadján történjen némi Kalifornikáció, addig ki kell használni ezen olcsó lehetőségeket. Olcsó? Ha úgy vesszük, hogy egy No Thanx-re (csak tippelek) mondjuk 2000 huf a tikit, akkor értitek, hogy RHCP-nek megalázóan alacsony az ára:) Ez még a jövő zenéje, de ez van mikor egy szám nosztalgikus hatására tervezésbe lendül a kislány.

A mai terveim a következők: (bár aludnék még vagy 2 órát, nem teszem. 1 órán belül kicsoszogok a zuhanyzóba és kiölöm az álmot kék szemeimből. Hajamra sampont locsolok, majd ha megszáradt, kivasalom. Igen, mi nők, csak azért, hogy tettszünk magunknak, esetenként másoknak is, képesek vagyunk lángoló vasak közé szorítani a festéktől már amúgy is roncsolt hajunkat. Nem aggódom, mert nem rég megmondta a fodrászom, hogy ahhoz képest, hogy rendszeresen festem, vasalom a hajam, nagyon jó állapotban van. És amúgy is. A múlt héten a sok program és párnaszorongatás nem tette lehetővé, hogy alakítsam eső miatt rakoncátlan tincseimet. Ha ezzel megvagyok, eltüntetem az arcomon éktelenkedő piros pöttyöket, amik bárcsak pattanások lennének, de nem azok. Csípések és a pesti levegő eredménye. Hát ez van, hamarosan kozmetikus és remélem ad majd nekem valami csodaszert pofira.

Miután a szépségápolás végetért, bepattanok a kocsiba, ölembe kapom Manót (jajj, Bogdánnak is mennyire tetszett tegnap camen:$) mert tőle a vasúton szoktam elköszönni, és anyu úgyis elvan vele visszafelé is a kocsiban. Még nem tudom pontosan melyik vonattal kívánok menni, de (hú, már 3 óra) a 18.00-19.00 közti időintervallum a szimpatikus.

Szörnyű tényként csap belém a tudat, miszerint még nem írodott meg a holnap leadandó verselemzésem. Istenem, megérkezem a Hostelbe és ahelyett, hogy nevetgélnék, mást olvasnék, mással foglalkoznék, egy iszlám ratyiságot kell majd elemeznem, ismét a kultúra hiányában. Remek lesz, reggel 8-ig csak összehozok 900 szót. Végülis a vers a boros mámorról is említést tesz, na abba beletudok menni:)

Elkeserít továbbá, hogy a fülem és szám közti rész, amiről már írtam és ami miatt szurit is döftek belém, szóval annak a fájdalma nem hogy enyhült volna a gyógyszerszedést követően, de kb. most úgy fáj már egy hete, mintha éles kést döfnének a fülembe és a szájpadlásom jobb felébe egyszerre, és a két penge valahol az arcom belső felén találkozik, gondolom egy izületben. Sokan mondják, hogy biztos azért, mert jön a bölcsesség fogam. Istenem, add, hogy nekik legyen igazuk, legen csak annyi bajom. Hogy ne legyek kétségek közt, jövő héten, remélhetőleg már hétfőn, elmegyek Pesten dokihoz. Muszáj egy röntgen, és ez hétvégén sajnos nem kivitelezhető, hisz akkor nem készítenek röntgent, csak hétközben, akkor meg Pesten vagyok, szóval azért ott. Nem tudom mennyi pénzem bánja majd, hisz ami poén, hogy a fül-orr-gégészeten csak az számít indokoltnak, ha vérző füllel megyek.. Na mindegy. A lényeg, hogy fáj, nagyon és ettől megijedek:(

Itt is megemlíteném, hogy bár él a freemail-es címem is, a következőkben a pucsulykislany@gmail.com-ra várom a leveleket, ha van valami fontos:)

Csók mindenkinek, legyen már este.. alvás.. vele..

!!!

Azt hiszem most ebben az adott percben, csak annyi mondani valóm van, hogy boldog vagyok..

Sorry

Millió bocsánat a hosszas szünetért, igen, tudom, így az egész hetetek unalmas lehetett:) Nagyon sok dolgom volt, minden este program, szóval a gép nem játszott ezen a héten központi szerepet nálam. De nem is baj. A lényeg a kontinuinált (nem tudom van e ilyen szó, nekem tetszik) jelenlétem.

Az a gond, hogy a héten szinte csak személyes dolgok történtek, amiket ha nem gond nem kötnék az orrotokra. Amúgy is, ha elmondanám, leírnám, eltűnne a varázsa a hétnek. Nagyon vegyes volt, az tény. És nem keveset sírtam, de összegezve boldogan ültem ma vonatra. Hisz a szerelem az szerelem. Elég ennyi, ugye?

A sulival minden rendben, hétfőn pl. az eddigi legjobb jog-óra zajlott le (kedvencem a böntető-jog), és a szerdai halál is ismét élményteli volt. Pénteken pedig írtam latin dogát is, ami nem lesz 5-ös, de nem is panaszkodhatom:)- vége az alaktannak, jee.

Minden napra volt valami program, talán csak kedden nem. Vasárnap este Misterben iszogattunk Gergővel és Karesszal, hétfőn pedig Morrison's- ba látogattunk el nagy csapatostul:) Végre, Bogdán is velünk tartott, sőt.. egész héten nem játszott. Picit háttérbe szorult a WoW, de ez érthető. Szerdán Borpatikába mentünk ismét, ami jó is volt, meg nem is. A résztvevők tudják, mire gondolok. Innentől kezdve szomorú volt a hét, de az iszogatás folytatódott. A mi kis meg(össze)szokott társaságunk, 3-4-5 fő egész héten csak vedelt, de ipari mennyiségben ám. Amit összeittunk, hát na, egyenként a detoxban kellett volna kikötnünk, nemhogy együttvéve:) Na, ezen persze változtatni kell, marad a vasárnap esti, meg talán még a hétközbeni egy alkalom, mert másnap, bár én spec nem tapasztalom soha a másnap érzését, szóval a sulira gondolni kell. És punnydtan ülni a már amúgy is halál unalmas órán, hát, felejtős.

Csütörtökön elvileg poloska írtás lett volna, de csesztek jönni (defekt, dugó, persze), pedig a héten kb. 10 kis vérszívó genyót láttam személyesen. Nem baj, mi abban a hiszemben voltunk Bogdánnal, hogy épp írtanak, szóval csináltunk hostelen kívüli programot. Találkoztunk Zsuzsával, Bogdán édesanyjával, akit nagyon szeretek. gondolom ehhez a fia iránti érzelmeimnek is köze van:) Jó volt vele teázni nagyon.. Utána Bogdánnal hosszas beszélgetést folytattunk Keltában.

Tényleg nem tudok most mást, többet, jobbat, érdekesebbet írni, mert igazából, amit most le tudnék írni, az eszméletlen hosszú lenne, és tényleg annyira személyes, hogy képtelenek lennétek élvezetel olvasni.

Sok-sok élmény van mögöttem, Potterem is küzd a tárgyaláson, és még verrset is kell elemeznem, szóval unalmasnak nem unalmas az életecském az biztos.

Zárom soraim. És hát, ez kell ide..: <3

Beköszönő

Nem akartam eltűnni, de valahogy az események forgatagában elő sem vettem még a laptopot a táskámból. Vasárnap is sörözés volt, tegnap is, és még Bogdán is eljött:) Holnap is megyünk majd borozgatni, de azért a mai nap sem volt unalmas. Találkoztunk Csabával, betoltunk egy pizzát, nem is akármilyet s persze rengeteg érdekes témát boncolgattunk. Jók ezek a Kőrösiek:)

Most csak ennyire futotta, nem akarok itt kint a közös gépnél tanulni, mert Gergő tanul és amúgy is szar a billenytűzet. Megyek vissza Potterhez. Holnap már többet irok. Jó éjt

After party- Szó szerint

Nos, amíg anyu hajat szárít és ezáltal nem tudok elmenni zuhanyozni, dobok pár sort. Tegnap végre nem hagytam, hogy az álom és a netfüggőség uralkodjon el rajtam. Mikor anyu hazaért melóból, bepattantam a kocsiba és bevitettem magam a Magyar Király Szállóhoz. (jogsi híján ez még így fog menni egy darabig. Nem azért mert nem szeretem a buszokat, csak hétvégenként óránként jár, no thx:))

Szóval kiszálltam a kocsiból, tettem 200 métert gyönyörű történelmi belvárosunkban, majd a Ciszter templomnál lekanyarodtam Ribillióhoz. Mikor beléptem, meg is hallottam Kati hangját. És akkor megpillantottam őket. Azt a kedves 8-10 embert, aki 8 éven keresztül fontos volt nekem, és akiket tavaly augusztus óta nem láttam. Persze voltak sokan akik nem jöttek el, de velük majd legközelebb pótoljuk a dolgot. Az asztalon megfordult minden, sör, jäger, unicum, jim beam kóla, martiny, mézes barack, rum.. Mindig is alkoholista osztály voltunk:) A cigi is szép számban fogyott, holott mikor elindultam attól féltem, hogy milyen ciki lesz egyedül cigizni. De a társaság 80%-a kiélte e rossz szokását.

Mikor már eleget költöttünk, nem akarok hülyeséget írni, de 40000 biztos megvolt, akkor fogtuk magunkat és 5-en bevágódtunk Laci kocsijába. Első körben a Mekihez száguldottunk, ahol Kinga már elemében volt:) Szunyogosat játszott, és felkenődött a kocsira jáccásiból:)

Megkajáltunk, majd Enikő felé vettük az irányt. Ugyanis ott aludtam. Póló, bugyi, és irány a takaró alá. Reggel meg hulla álmosan, de 8 körül elindultam mamiékhoz, és ott vártam meg anyuékat. Jöttek, megebédeltünk, majd sietés haza, és aludtam még 3-4 órát. Így teljes a nap. Bogdán, Bogdán, amióta megismertelek.. Sokat alszom. Gergő te meg röhögj csak;)

Ma este amint visszaértem, megyünk Misterbe. Utána pedig Potter 5. Mert Bogdán az előbb írt, hogy elhozta végre. Boldog vagyok. Csók

P.s.: Nagyon jó volt veletek!!! (Nitu, Enikő, Zsófi, Kati, Kinga, Dávidok, Dorina, Ádám, Peti, Laci, Balázs. És Peti! Nagyon jó a hajad!!!!)

Welcome TH!!!

Ma akkor felveszem a hódítós szerelésemet, de pasi nélkül térek haza, hisz "csak" a volt oszálytársakal találkozom. Ők meg nem kiszemeltek ugye:) Mielőtt nekiállok szépülni elrendezem a maradék pár dobozt ami még a szobám közepén csúfítja az összképet. Kacatok, könyvek, kis emlékek az elmúlt jó pár évből.

Nem rég olvastam, ja igen, tegnap este az egyik újság reklámozta a Bravót, vagy Popcort, vagy nem is tudom, a lényeg, hogy hamarosan Tokyo Hotel koncert kis hazánkban. Valahogy nem érzem a belső késztetést. De aki igen, az siessen, mert az utolsó percekben eltiporják majd a felbőszült 14 éves lányok. Vajon a No Thanx lesz az előzenekar? Na az kéne, az összes 13-16 éves korosztályú rílemo összegyűlne egy helyre. Egy nagy fekete kupacba:) De nem bántom őket, majd Bogdán kiéli magát a híren ha esetleg eljut hozzá. Jut eszembe Bogdán. Tényleg nem tudom mit csinálok veled ha nem hozod, hoztad a könyvet. Egy hetes nem-beszélés a minimum. Nem viccelek!!! Kellemes maradék hétvégét mindenkinek!

P.s.: Amúgy meg mi ütött az emberekbe??? Itt a tavasz (még egy napig:)), erre mindenki szakít mindenkivel.. Ejnye-bejnye. Megkergült a világ és képtelenek az emberek a hosszú kapcsolatra? Ezt sajnálom. Bár tény, néha jót tesz a váltás..

MCR

Ez is komoly, rájöttem tegnap este, hogy bejön My Chemical Romance. Nem tudom ez gáz-e. De mókás. Emóság ide vagy oda, a zenéjük szerintem jó, pláne az új számuk libabőröztet meg. És még csak depis sem vagyok, hanem kicsattanok a boldogságtól. Mi lehet az öröm oka.. No Thanx megy a tévében:) Na jó, túlzásokba se essünk. Csinálok valami kaját, aztán visszabújok a takaró alá és folytatom a trécset Gergővel. Este meg Ribillió. Meg valami italakció. Hááj

Szétszórt a kislány- L°L

Hát ez nagyon lol. Valamikor 3/4 éjfél előtt indultam el a fürdőbe, és 6 perce jöttem ki. Eluralkodott rajtam a welness hangulat és másfél órás önkényeztetést végeztem magamon. Értem ezalatt a darált barackmagos bőrradírt egészen a fürdő olajokig és sókig. Nagyon fantasztikus volt ficánkolni a vízben, hol lebukni, hol feltérni, hajatmosni közben lila samponnal, de mikor már félő volt hogy a lábaim Arieles uszonnyá alakulnak át, gondoltam ideje kimászni az élmény-léből. Jó volt, de ki is csesztem magammal, mert reggel 7-kor kelek és még nem alszom:) Kiváncsi leszek magamra reggel, de nem lesz gond mert mamival találkozom, őt meg szeretem annyira, hogy felkeljek miatta.

Tegnapi sikeres hazaérésem után elkocsikáztunk mamiékhoz, vittük Manókát is, összeeresztettülk Max-szel, had játszanak a kölykök. Mama rengeteg kolbászt kívánt belémtömni, úgyhogy menekülőre foguk a dolgot:) Megkaptam a levelem a Bursa Hungarica ösztöndíj pályázattól is, és ledöbbentem. Az eddig megállapított havi 4000 ft helyett 8000-et kapok e hónaptól.. Nem egy jajj de nagyon hatalmas összeg, de kevésnek sem mondanám. A nap hátralevő részét itthon töltöttem, dühöngtem magamban mikor a tüntetőket mutatták a tévében. Primitív kö***gök. Oopsz, kicsúszott, na. És majd megint halljuk, hogy az indokolatlan rendőri fellépés miatt milyen sok ártatlan (na persze) ember sérült meg. Igen, hogyne. Az a sok ártatlan kiment megemlékezni délelőtt, nem pedig éjszaka járja az utcákat kukákat és kocsikat gyujtogatva. Na megint kezdek ideges lenni, le is zárom ezt a témát, amúgy sem fogok ezen a jó kis oldalon politizálni. Jó film nem volt, aludtam hát, ma meg reggel, khm, délután 1-kor keltem.

Bementem Plázába, vettem pólót meg farmert. Vigyázat, elég jól nézek ki bennük;) Hazafelé meg a 37-es busz híján a 36-osra szálltam. Lévén, hogy a körforgalomig egy az útvonaluk, gondoltam majd az azutáni megállónál leszállok és akkor majd csak egy picit kell visszasétálni. Le is szálltam, de fogalmam nem volt merre induljak:) Eltévedtem. Álltam, néztem az utca táblálak, látom Sió, Régi Csóri, kérdem mi van?? Mikor kétségbeesésemben már majdnem taxit hívtam, megláttam egy srácot. Letámadtam. Odasiettem hozzá, elmondtam neki bánatom, mire ő, miután rágyújtott és engem is megkínált, megmutatta merre menjek, egy darabig el is kísért, illetve én őt, hisz egy útbaeső ház kertjében tűnt el. Köszönöm neki.

Hazaértem, késésben voltam. Estére meg volt beszélve egy randi Eszterrel, amire el is mentem, csak kicsit késve, anyu vezetési szolgáltatását igénybevéve. Anyu kitett a György O. téren, és barátosnémmel elindultunk Sörpatikába. (Ez aranyos. Pesten Borpatikába járok, itthon Sörpatikába. Ha valaki esetleg tud valamit tequila ügyben, megköszönném:)). Kifecsegtük magunkat, ki tetszik éppen, ki nem, és aki nem az miért nem, és mikor már befejeztük a sok-sok szál cigit felemésztő trécselést, küldtünk Kennynek egy smst, hogy elindulhat otthonról:) Ő is csatlakozott, felhörpintettünk egy kis sört, majd jó kislány lévén, vagy inkább mert ment az utolsó buszom, elindultunk 3-an a buszmegálló felé. Ennyit rég röhögtem.. Jött a busz, Eszter, Kenny kórusban, hogy " itt a buszod", felszálltam hát. Mentem egy megállót, csörög a telefonom. Eszter volt, és közölte velem, hogy (a délutánhoz hasonlóan) a 36-osra, vagyis rossz buszra szálltam, és nyomunkban a jó, a 37-es. Nekem se kellett több, jeleztem, leszálltam, és már meg is pillantottam a másik buszt. A bibi csak ott volt, hogy én vettem az első buszra 200 ft-ért jegyet. Na a 37-es busz sofőre volt olan jó fej, hogy miután elmondtam neki, hogy egy megállót jöttem a másikkal és erre csak átszállok, had ne kelljen már új jegyet vennem, mosolygott és egy ülés felé mutatott. Arany ember..

Most meg itthon vagyok, túl az első bekezdésben említett kényeztetésen. Ideje aludnom, mert már most rossz a kelésre gondolnom. Tamás te meg nem voltál msnen, nem felejtem el:) De érezd jól magad ott ahol vagy és azzal amit csinálsz:)

P.s.: Igazán írhatna már egy Pite-fan Nadjával kapcsolatban, mert csak az a fix hogy valami szláv nyelvű a csaj xD. Jóccakát

Manóka

Drága Manókám ma egy éves! Isten éltesse sokáig!
(Kriszti, ezt a képet imádni fogod, tudom)

Hosszú hétvége

A poloskák kiírthatatlansága miatti dühüm enyhült, elkészítettem az összes házit. Másnap Bogdánnal bevittük együtt a könyvtárhasználat óra után. Mentünk szépen, szedtük a lépcsőfokokat a latin tanszék épületében, fogom Déri ajtajának kilincsét, lenyomom, zárva. Na mondom nekünk végünk, nem tudjuk leadni, tuti nem fogadja el másnap. Átcsörtettünk a folyosó másik végére, titkárság ajtajával eljátszottam ugyanezt, az is zárva. Mondom jó, üljünk le, kikeresem telefonomból a tanár számát, erre, megjelent Déri. Mosolygott, jó kedve volt, beszélgettünk vele egy kellemeset, és a dogákat is leadtuk. Déri bír minket Bogdánnal, és..nos.. ő egy párnak tekint minket. Nem is bolygatjuk meg ezt a hitét, had örüljön nekünk:)

Utána mekiztünk, megkívántam egy fagyit, és ahhoz képest, hogy Bogdán nem volt éhes, bevágott egy BigMac-et meg 2 sajtburgert..:) Nem változik:)

Este elmentem Gergővel meg Endrével sörözni Misterbe (ahol 125 a kori), dumálgattunk jót, legyűrtem 2 sört, ők 3-at, majd mivel utolsó vendégek voltunk és eljött a záróra, elindultunk vissza a Hostelbe. Rájöttünk, hogy kéne még egy két sör, úgyhogy irány az éjjelnappali. Bogdán is beszált, miközben meccset néztünk ment a sörözés meg a sültkrumpli majszolás. Aznap reggel latinon is bent voltam, jó kis óra volt, tetszett nagyon, Nepost fordítottunk (szöveg Hannibálról). Szerdán sokáig pihentünk, délután elbúcsúztattam Bogdánt, majd elindultam a Halál és megújulás órámra, Bogdán pedig pár perccel később haza. Dionüsszoszról volt szó, ismét élémény volt, nem hiába a kedvenc órám.

Óra után, mivel megjött a pénzem, beugrottam Kenvelóba, vettem, egy népies mintájú, hímzett pólót, meg egy nagyon tuti fekete-rózsaszín melltartót. Ez csak azért érdekes infó, mert kb 3 éve nem hordok semmiféle melltartó eszközt..Felesleges:) De ez tipikusan..hogy is mondják a szőke nők? Sikított, és könyörgött a fogasról, hogy vigyem el. Mondom jó, legyen xDDD

Visszértem a Hostelbe, Endre is akkor érkezett. Vártuk Gergő hívását, majd mikor ez megtörtént elindultunk a 7-es busszal az xy utcába, lévén, hogy Gergővel lefixáltunk egy jó kis borozós estet Borpatikában. A hegy lábánál van a pub, nagyon hangulatos hely. A srácok vettek 2 hatalmas zsíros kenyeret, én egy pogácsát, aztán jöhettek a kancsó borok. 4 litert ittunk meg, de (már nem lep meg) ismét nem éreztem semmilyen hatását az alkoholnak:) A bor finom volt, kólával meg pláne, és nagyon jókat röhögtünk, meg pletykáltunk. Gergővel különösen jó volt az este, a Hostelben megnéztünk még egy filmet, aztán csak reggel 6-kor aludtunk el. 11 körül keltünk, röhögtünk, hecceltük Endrét, aki micsit megérezte előző este a fejenkénti másfél liter bort, de nem szivattuk nagyon:)

Heves vitába kezdtünk még a borozás közepette, hogy Nadja, a Pite akcentusos kis szépsége milyen származású. Endre határozottan állítja, hogy Román. Persze. Mi Gergővel nem tudtuk meggyőzni:) Nekem az Orosz ugrott be. De a lényeg, hogy tuti nem Román. Azért írjátok meg, ti mit gondoltok erről.

Holnap pihenő nap, illetve este Eszterék, szombaton mamáék, vasárnap pedig re. Jól érzem magam. Csak ezek a fránya csípések ne lennének:( Jah, jöttem haza, be a lépcsőházba, erre egy kb. 18-19 éves cigány srác ilyet szól, "csókolom". Mondom remek, maradjunk csak a tegezésnél. Van még mesélni valóm, de azt majd csak holnap. Pussz

Poloskák a qrva életbe!!!

Fekszem az alsó ágyon, olvasom az Odüsszeiát, írom a vázlatot a füzetembe, felnézek rajtakapás szerűen. Hát mit ad Isten??? 2 poloska ott csüng fölöttem.. Ilyen gyorsan sosem ugrottam még ki ágyból. Bogdán persze szarrá szivatott:) Az egyik kis dögöt bezárta egy fél literes palacka, de a másik.. Hjaj. A másik meglépett. Most épp egy másik ágyon ülök, egy darabig még nem merek visszamenni a sajátomba. Ez van. A Hostel már kb. 100ezret el**rt írtásra, és mi az eredmény? Semmi. Gondolom most már mindenki viszi haza a kis dögöket, meg hozza is vissza. Vagy valami külföldi hozta be, rejtély. Nem is érdekes. De az már kicsit kiborító, hogy 13(!!!!) csípés van a karomon. Egyéb testrészeimről nem beszélve. Na most látjátok, felhúztam magam. Így irjon az ember 1000 szavas elemzést, miközben szívják a vérét, mi???

Hétvégelő:)

Jelen. Húh, de sok mindenről szeretnék írni, de ez sajnos kivitelezhetetlen, mert rettenetesen hosszú lenne. Fú, kezdjük a péntekkel. Miután a hosztelben 4-kor ébredtem, összakaptam magam gyorsan és elértem még épp a 17.20-ast. Egy Füles társaságában utaztam, és életemben előszőr, na jó, 3 nap alatt először végre megoldottam jól a sodokut:) Fél 7-re értem be az állomásra, Eszterel 7-re volt megbeszélve a találka. Aggódtam is, hogy milyen unalmas lesz az a fél óra, a restibe meg nem volt ugye kedvem beülni az 50 éves alkeszok társaságába és hallgatni a zenegépből Bógi Gusztit vagy a Hooligans féle királylányt. Elindultam hát a szemerkélő esőben a váróterem előtti út irányába, hát bumm. Elütöttek egy pasit. Az orrom előtt. Szerencsére nem estem pánikba, mert nem árasztotta el a vér az utat.

A történet egyszerű. Jött szabályosan, kb 40-nel egy fiatal srác, és a zebra után kb 6-7 méterrel egy részeg pasi kilépett a kocsi elé. Lökhárítót felgyűrte, szélvédőt bezúzta, de puzzle-nyi szilánkokra. Jött a mentő, a pasiban persze kisebb kár keletkezett, mint a kocsiban. A pasi fájlalta a hátát és vérzett egy kicsit a feje. És RÉSZEG volt!!! Hát úgy kell neki. De nem kicsit volt ám részeg, 10 méterről érezni lehetett a tömény alkohot. És szerencsétlen sofőrt fogják megfosztani a jogsijától, meg jó pár ezresétől, mert idézem a rendőrt "nem körültekintően vezetett." Szép, mondhatom. Mivel akkor is éppen a "jó" helyen voltam, elkérték címem, számom, még az nap este hívtak is, és felvették a vallomásomat.

Végre 7 óra lett, találkoztam Eszterrel, elbuszoztunk a György O. térig, onnan pedig húztam a batyumat Sörpatikáig. Kicseverésztük magunkat, akkor már jöhettek a társaság pasi tagjai is, végre láttam Kennyt több hónapnyi kiesés után. Jajj de jó volt megölelni. Egész este oltottuk egymást, pláne ő engem, amiért eddig "szartam" rá. De hát nem így van ez. Minden pénteken hulla vagyok, mikor hazaérek, de tapasztalván milyen jó volt most is velük, érdemes lesz ezentúl leküzdenem az álommanót:) Miután kisöröztem magam, végre, először "haza"buszoztam. Az új helyre. És tök jó volt, tetszett az útvonal. Apu persze kijött elém, nem mintha félnék a sötétben, csak valljuk be, van arra egy-két cigány, nekem meg több százezres értéket rejtő bőröndöm.. Mindegy. Hazaértünk, vacsi, msn, gépezés reggelig, aztán alvás.

Másnap, szombaton, kora délután anyuval bementünk a kórházba. Említettem már, hogy nagyon fájt a fülem, vagy mim, gondoltam addig úgysem nyugszom, amíg a doki nem mondja ki, hogy nem rák:)(néha hipohonder vagyok kicsit). Bementünk, fellifteztünk a fül-orr-gégészetre, beültem a kínzó székbe, és megvizsgáltak. Naívan azt hittem, hogy majd kapok valami cseppet, de nem. Kezdésént kaptam egy kis szurit a fülem tövébe, az volt a fájdalomcsillapító, majd jött a nagyja. Felszúrták. Mákom volt, hogy csak pár mp-ig tartott és nem is fájt annyira. Kihúzta a nő a tűt a fülemből (wááá, ez nagyon dúrván hagzik:))és beletömött egy kenőcsös gézcsíkot..Felírt egy gyógyszert, majd távoztunk. Mindezt 1000 forintom bánta:) Vizitdíj. Komoly, egy kis szelvény az egész, és tudatják az emberrel, hogy 30 évig őrizze meg. Ez egy 80 éves néni esetáben groteszk kicsit. Ja meg amin szétröhögtem az agyam, hogy gyűjtsük a kis papírfecniket, mert ha összegyűlt 20, a 21.et visszatérítik. Hehe. Jah és a lényeg, be van gyulladva az egyik hallójáratom, plusz az állkapocs izületem. Itt jegyezném meg, hogy emiatt no rágó és orálszex:) De nem vagyok én ilyen, csak vicceltem:)

A szombat este is kellemesen telt a szobácskámban, most a Pite 2 ment éppen, talán ez a legjobb rész. Utána a Véres Valentint is megnéztem, vannak benne szaftos részek eléggé. Tamás elment partyzni, így egy kis szakadás következett be az msn beszélgetésünkbe, de ébren talált még mikor hazaért. Reggel 7-re fejeztem be az irodalomtud. házit, Mirá hercegnő szerelmes szívének elemzését.

Tegnap korábban, délután jöttem vissza. Összepakoltam kicsit a szobában, majd a srácokkal elléptünk sörözni. Tuti hely, ajánlom mindenkinek. Az Astorián, a zsinagógánál található a Mister Söröző, 125 ft a kori sör:)

Ma pedig kellemes ébredés után elintéztem a lakhatási támogatásos pályázat leadást, majd bementem Dérihez, elkértem tőle az előző, Szt. Ambrusos dogákat, Bogdánnak 5-ös lett, nekem meg 4/5. Tökéletes. Ma még vár rám egy kis Odüsszeia, Catullus, és még egy jog óra is. Este meg Morison's. Azt is ajánlom mindenkinek, 500 ft a belépő, de kapunk hozzá 3 sört. Közben döntöttem, ma még sem lesz Morison's, mert inkább tanulok. Szép napot

Fáj

Basszus, nagyon fáj a fülem és a szám közötti, belső, helyileg meg nem határozható rész:) Nem voltam még mumpszos (fültőmirigy-gyulladás), ezért pláne nagy a para. Nem voltam még, de szerintem valami ilyesmi érzés lehet:) Persze remélem, hogy "csak" megfázott a fülem és begyulladt kicsit. Mert olyat nem játszunk, hogy én betegség miatt hiányozzak suliból. Bár, bevallom, reggel, mikor felkeltem, eszement vadul sajgott a buksim jobb fele, így nem mentem be.. Egész nap nem akadt a kezem ügyébe egyetlen árva fájdalom csilapító sem, és anyu is dolgozik, nincs aki megcírógatna és betakargatna. Pedig ez még 19.5 évesen is jól tud esni az ember egyetlen lányának:) Írnék még többet, de épp megy a pszicho, leköt ha nem gond. Majd holnap írok sokat, lesz miről. Pl. a hétfőre leadandó irodalom tud. háziról (ratyi verselemzés megint), voltam este haverokkal sörözni, és még gázolást is láttam, szóval izgalmas lesz, olvassátok. Most pedig jó éjt

Újra jelen

Üdv néktek drága Olvasóim. Újult erővel vetem bele magam a sorok pötyögésébe, túl egy sörön:) Szobatársakkal gondoltuk beülünk valami nem elit helyre, erre találtunk is egy 280/ Ászokos helyet, beléptünk 22.40-kor, persze 23.00-kor takarodó:) Mindegy, legalább nem punnyadtink addig sem a Hostelben.

BOGDÁN
Ez a hét elég lájtos volt, Bogdánnal pihenősre fogtuk a dolgot. Hétfő életem egyik legszomorúbb napjaként volnult be a történelembe, az előző heti csütörtök meg a másodikként. De. A letargiából ki kellett törnöm, hisz majdnem abba a hiába estem, hogy kínoztam magam éjt nappallá téve, hogy hm, istenem de szép volt..Milyen szép volt, igen, nem tagadom. Bogdán egy különleges ember az életemben. Jók voltunk együtt nagyon, ezt nagyon sok közös emlék támasztja alá, de ha nem gond, akkor ezeknek a sorolásába nem kezdenék bele, hisz erősség ide vagy oda, ettől még máspdpercek alatt elmegy a jókedvem. Fel a fejjel tehát, picit lépni kell, és el kell fogadni az új szitut. Új szitu? Sok minden nem változott, tegnap óta végre sokkal oldottabb a hangulat kettőnk közt. Itt már félre kell tenni a szerelmet, nem is arról beszélek. Én szeretem ezt az embert, szeptember óta jóval fontosabb nekem sok mindenkinél..Jellemezte a kapcsolatunkat egy olyan plusz, amit én eddig nem tapasztaltam. És teljenek, múljanak az évek, ő egy fix pont marad az életemben, akivel ha olyan kedvem van, csak egy LoLmárt dobálós éjszakát szeretnék eltölteni, végigröhögve az éjszakát, vagy a kínaiban összemosolyogni..Bármit. De ez már majdnem emlék idézés, úgyhogy stop. Összegezve jól érzem magam. Van egy ember, aki mindig fontos marad. Hogy tegyek pontot a róla szóló rész végére?? Nem attól leszünk egymásnak fontosak, hogy járunk..

Erről a témáról ennyit szerettem volna, mivel ez a blog a mindennapjaimat tárja elétek, nem hazudom, ez is velem történt, nem csak a szépeket mutogatom, igen is, ha szar a kedvem azt olvassátok:)

MÁS
Remek, fent kell maradnom csütörtök esténként is Pesten, hisz Bogdánnal ellentétben nekem van órám pénteken. Pedig hulla vagyok. A lakhatási -és szociális támogatáshoz való papírokért haza kellett vonatoznom, így a délutánom 17.15 perctől megszűnt, hisz hiába csak 67 km, a 19.30-assal jöttem vissza, vagyis 21.00-ra értem vissza Pestre. Fantasztikus. De lagalább lesz megint jó sok pénzem. Reggel akkor latin ugyebár, aztán futás haza. És este végre tényleg elmegyek barátnémmal, mindig igérgettem csak, ideje tenni is valamit. A szombatot gondolom megint átalszom, és akkor másnap jövök is vissza. Most már megint várom, nem úgy mint előző héten.

Drága Tamásom, nagyon nagyon BOLDOG NÉVNAPOT! Még ha nem is akkor mondom, mikor illett volna..

És Bogdán, neked pedig köszönöm a tulipánt. Persze hallottad már eleget, hogy ez a kedvencem, így nem volt nehéz dolgod:)

Szép estét mindenkinek, illetve éjszakát, esetleg napot

2006. szept. 24. - 2007. márc. 5.

Szép volt. Jó volt. Ennyi volt. Elég volt? Neki igen:(

Vigyázz rám!

Ez van, ha valaki olyan Sláger rádió függő, mint én..

Elaludni készül a nyár,
Ködök lusta fellege száll,
Hűvösebb az éjszaka már.
Vigyázz rám!

Ugye, holnap útra kelünk,
Zsebre vágjuk majd a kezünk,
Kicsit túl vidámak leszünk?
Vigyázz rám!

Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel,
S hogy mi legyen, majd dönteni kell,
Vigyázz rám!

Szemed most is annyira szép,
Szerelemmel nézel-e még?
Nevetésed éppen elég,
Vigyázz rám!

Összekötve ott van a zsák,
Benne mind a nyári ruhák,
Nem emlékszik senki se ránk,
Vigyázz rám!

Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel.
Aztán majd, ha dönteni kell,
Vigyázz rám!

Ez az év is úgy tűnik el,
Kérdezem, de mégse felel.
Aztán majd, ha dönteni kell,
Vigyázz rám!

by Dés László

Csak eltelik..

Szisztok. Lassan véget ér egy nap az új helyen. Szokom, de..:) Mindegy, nem bántom szegény kicsikét, nem kell folyon éreznie, hogy a régit jobban szeretem. Valószínüleg az ágyamat még holnap variálgatom, és a szoba másik felébe tolom, amint elnyeri narancsszínben pompázó szobácskám végleges formáját, kapjátok is a képeket a kis lakról. A legfurább talán az, hogy míg a Tóvároson a wc-re 13 éven keresztül, ahogy bementem, jobbról balra ültem le, na itt más a helyzet, balról jobbra:) A még bedobozolt cuccok kicsomagolásához nem volt ma túl sok kedvem, lévén, hogy azok már többnyire úgyis csak könyvek, és valamivel a holnapi napomat is szeretném lekötni, csak hogy ne kelljen gondolkodnom buta dolokon. Az ágyikóban fekve megnéztem a Sztárok a jégent, az Activityt, most pedig éppen a Pite originalt nézem, vagyis az egyet. A Sörminátor a szememben örök lúzer, nem hinném, hogy valaki vitába szállna velem. Időzített szexgép, pfff... Ennyit problémázni a szexen. Bár, a mi sulinkban, vagy ha csak az ex osztályomat nézem (bocs azoktól akik olvassák, és negatívan érinti őket, jelzem nem annak szánom) ott is inkább az volt a jellemző, hogy a 33 fős osztályból a szalagavatóig a 24 lány 75%-a veszítette el a szüzességét, addigra a 9 fiú csupán 22%-a..Ha jól emlékszem. Nem is fontos, de tény, ezen a kislányok hamarabb túlesnek:) Ma még vár rám egy msn party, remélem sokáig elhúzódik és akkor soká fekszem le és akkor soká kelek, és nem kell unakoznom..A dvd-k még valahol a Tóvároson, úgyhogy híján vagyok, illetve Bogdán majd biztos hoz fel Pestre. Egy Borat még vár ránk. Ennyi, még a végén lemaradok a rekord elsülésről:) Puszik mindenkinek

Új

Elhihetem? Itt vagyok. Reggel 5-kor feküdtem, 7-kor keltem. Megérkeztek nagybátyámék (anyu bátyjáék) és beindult a felfordulás. Az összepakolt dobozok végre elindultak a lent várakozó autó és utánfutó felé, felváltva kapkodtuk a dobozaimat, ki mit ért. Lehet este be kell vonszolnom magam a kórházba, mert sanos meghúzódott a hátam, az ujjaimról való bőrlenyúzás meg sem említendő emelett:( Kb. 10-szer tettem meg a fel-le utat a 4. emeletre, az 1800 lépcsőfok összesen. Elég komoly. Pont tegnap olvastam a 3. évezredben (magazin), hogy egy hokijátékos egy intenzív mozgással tölött óra alatt akár 4 liter folyadékot is kiizzadhat. Na szereintem nagybátyó emberei és apu ezt jóval űberelték. Segített Laci is, annó ő vitt ki a reptérre, mikor utaztam Németországba. Soha nem jöttek be az izomagy pasik, de benne van valami:) 24-25-26, fogalmam sincs pontosan hány éves, kopasz, borostás, és eszement izmos. Persze nem tudnám magam elképzelni az oldalán, de ha mondjuk a bátyám lenne, vagy csak egy jó barát, nos.. hogy fogalmazzam meg szépen?? Szeretem, ha egy ember ki tud törni az általam ráhelyezett skatulyából:)

Anyuék még rohangálnak, itt ülök egyedül az új lakásban, az ágyamon. A holmik 70%-át már vissza is pakoltam, a szekrénysor is remekül el lett helyezve, szép. Összegezve, tényeg jól néz ki. De hiányzik a régi. Már most:(

Hamar eltelik ez a hétvége is, ma alszom majd sokat, csak úgy, mint holnap délelőtt, és mire felébredek már megy is a vonatom, vissza Pestre. Most az először,nem várom annyira a vasárnap estét.

Megkajálok, aztán pihizem. Kellemes hétvégét mindenkinek, holnap szinte biztos hogy írok..

Szavazó

Voilá. Az új kérdés. Mellesleg meg vagyok hatva, hogy 50-en vagytok. Köszönet

Tévedtem

Ó, sajnálom. Bejött a megérzésem, az Opera cseszekszik, nem a blogger, hisz Firefox behozza a Compose Mode-ot, sebaj, addig nyomom rókás nettel..:) A pakolással kapcsolatban is tévedtem, csak 1 körül fejeztem be. Az életem dobozokban. Most meg ágyban, Tamással beszélgetve. Izékről. És mesékről:) Elég, ha csak mi értjük..

Kuszaság

Bevallom, nem a legvidámabb napjaimat élem, de erős leányzó vagyok én. Várok egy döntést, de a kusza gondolatokból, melyek a fejemben kavarogtak, részemről is kialakult egy döntést, de hát csak mindent a maga idejében.. Ma jöttem haza a fél 5-össel, 6-ra beért a vonat a szakadó esőtől ázott városomba, anyu hazahozott, azóta meg pakolok. Holnap reggel költözünk, addig meg van mit dobozolni. Eddig 12 karton dobozt gyömöszöltem tele, és még a ruhákat el sem kezdtem pakolni. Mérlegeltem mi kell egyátalán, mire is van szükségem. Az előző kapcsolat rengeteg szuvenírjét pl. nem tartottam eléggé fontosnak ahhoz, hogy helyet foglaljanak és amúgy is 100%, hogy úgy ahogy az elmúlt időben nem vettem elő azokat, később sem kellenek már, de E.T. egykor levágott copfja az új lakásba is elkísér. Még jó, hogy Bogdántól nem kaptam sok mindent, így csak édes kicsi LoLmáromra kell figyelnem, ááá, nem tudom, mi lenne velem ha valaha is elveszíteném. LoLmár a világ legszebb ajándéka nekem, egy nem is akármilyen embertől..

Regel tehát korán kelek, de az is lehet, hogy le sem fekszem. A csomagolás talán még 2 órát vesz igénybe, utána bámulom majd a tv-t, illetve megírom az Odüsszei XII. énekének összefoglalóját. Kellő mennyiségű kóla van itthon, hogy ébren tartson, nem lesz itt gond. Holnap gondolom az egész nap a kipakolással telik majd, és azzal, hogy szokjam az új, változást jelentő lakást. Akik ismernek, azok jól tudják, hogy nem nagyon szeretem a változ(tat)ást. Amit elfogadtam, megszoktam, megszeretettem, attól nem szeretek elszakadni. És ez az élet minden területén érvényes rám. Nem is járt utat járatlanért dologról van itt szó..Csak mindenki tudja, mint ahogy a Junkies is megénekelte, hogy "minden nőnél van jobb nő", tehát ez az életben is így van. Mindennél van jobb. A lényeg az, hogy van, aki mindig a másabbat választja, holott tudja, hogy az előzőnél talán nem is jobb, csak másabb..És van, aki belátja, hogy néha érdemes megállapodni az aktuálisnál, hisz lehet jobb, másabb, ha ezt szeretem, akkor nem hajt a vágy, hanem élvezem tovább a "megszokottat". Még egyszer említeném, hogy most ezzel sok mindenre utaltam, de a költözés kapcsán jutott ezsembe. Jobban tetszik az új lakás, új a környék, de nem fogom úgy szeretni, mint a mostanit. Ahol felnőttem. Mert ezt szoktam meg, lehet 10000000 jobb, én ezt szeretem, hozzám tartozik, és egy picivel másabb leszek OTT. Mindegy. Egyszer ennek is be kellett következnie.

Nagyon dühös vagyok, itt, a posztolásnál eltűnt a HTML, ill a Compose opció, vagyis nem tudom módosítani a leírt szöveget, értem ezalatt a szöveg elhelyezését, a linkeket, etc.. Mindegy, majd előbb utóbb előbukkannak. Addig itt ez a kacifántos nem is tudom mi. Aktuális érzés:)