2007. május 27., vasárnap

Boldog kölöknapot!

Nem is tudom. Reggel kelek, csoki az ágyon, no meg a kedvenc kakaóm. Hm, gyanús. De hát persze, gyereknap van. Mondjuk így lassan a 20-at elérve, nem meglepő a meglepi mennyiségének csökkenése.. Annó, a régi szép időkben, mikor még ennél is kislányabb voltam, szaladtam a többi 8-10 évessel, nyalókát szopogattunk (akkor még nem tuduk, hogy azt erotikusan is lehet, nem csak nyáladzva és ragacsos foltokat hagyva az arcunk különböző szegletein..) és tolakodtunk a városi minifeszt "óriás"színpada előtt, hisz oly hatalmas team-ek léptek fel, mint a Fresh, vagy az R-Go.. Emlékszem, csomóan bömböltek, mikor nem őket húzták fel a színpadra táncolni, vagy énekelni, vagy csak hülyét csinálni magukból. Persze én, mindig fent riszáltam. Sejtésem még nem nagyon a ritmus fontosságáról.. de ki várná el egy 10 évestől, hogy erotikusan tekerje magát.. na jó, erre inkább ne is válaszoljatok:) Szóval azok a régi szép idők. Tapadós minigatya, mikiegeres vagy Sailor Moon-os póló, hosszú, akkor még szőkésbarna, hullámos, fenékig érő hajam 2copfban.. ki tudta akkor még, hogy ez lesz belőlem. Anyu még siratja néha, hogy nem a jogira mentem. Én meg néha a magyart siratom. Ady, istenem de hiányzik az a tökéletes férfi..

De ne térjünk ennyire el.. évvekkel ezelőtt még strandra is kimentünk, családostól, vagy még családbaráticsaládostól is akár. Sok-sok cigó a medencében, tünedező pénztárcák, de a lángos illata miatt már megérte. Mély víz? Ugyan már, csakis a közepes medence jöhetett szóba. Kislányként menyi nudit lenyomtam.. Idétlen gyerekmellel szaladgáltunk vödörrel és lapáttal a kezeinkben, és sírtunk ha nem kaptunk fagyit vagy goofreyt. Pedig nem is izlett annyira. Túl édes. De hát minden gyerek azt falta, naná, hogy én is akartam a kezembe..

De elmúltak az évek. Most már nem a copfok érdekelnek, hanem márkás tangákat nézegetünk.. És nem állatorvosok, vagy fodrászok lettünk (pedig azok voltak gyerekkorban a sláger szakmák) hanem vagy elcsesszük az egyetemet, vagy bejutunk, és meglepően komolyodik a stílusunk. Magamon pl. észrevettem, szeptember óta kicsit másabb vagyok. Most már ugyebár a bulik sem vonzanak.. Pedig ezelőtt, minden péntek szombat ment a tivornyázás. De ez van. Pest más. Ha belegondolok sok embert nem is ismerek. És ha a hosztelben lehet sörözni, és még a barátom, meg a legjobb fej emberek is ott vannak, miért vágynék másra? Na ez az. Így harmonikus, és megfeleő nekem. Ez lehet inkább nosztalgikus eszmefuttatás volt, de azért mégegyszer Boldog Gyereknapot mindenkinek. Hisz ez szubjektív. Mindenki addig gyerek amíg az szeretne lenni. Hisz Dumbledore is megmondta.. " A döntéseink tesznek minket azzá, akik vagyunk".
Napot

Ja és ne bánjátok, ha nem mehettek ugrálóba, abba a tömör gumubizbazba.. tudjátok, egy kisebb fuvallat és vége...


2007. május 25., péntek

Törülköző nap

Istenem, milyen szép is az élet poloskák nélkül..

Na de nem ez a tárgy a mai bejegyzésnek. Emlékszem, még a tavalyi gólyatábor után nyüstöltem Bálintot (Nessust), hogy küldjön nekem képeket magáról, meg Marciról. Ne kérdezzétek miért, szimplán csak megkedveltem őkeet a tábor alatt, Marcival meg különösen jól elvoltunk az utolsó 1-2 napban, rengeteget beszélgettünk, ökörködtünk, vizipisztolyoztunk. Szóval, kértem, kaptam is képeket. Feltűnt, hogy a fiúk törölközöt viselnek a nyakukban, vagy éppen azt lengetik a képeken. Kérdeztem, miért van ez, strandon voltatok? Jött a válasz, hogy ja, nem csak Törölköző nap volt. Akkor éppen nem értettem a dolgot, de utána néztem, hisz kiváncsi, és művelődésre nyitott kislány vagyok én.

Bóklásztam a neten, jó sok oldalt végigböngésztem, és találtam is jó sok cikket, leírást az eseményről. Az "ünnep" ihletője Douglas Adams. Ki nem ismeri, lehet jelentkezni. Nos, ő egy kiváló sci-fi író volt. Tudom, még így sem vagytok sokkal közelebb néhányan, de akkor azt mondom... egerek, bolygók, galaxis, útikalauz, stopposok. Bingó, ez az!.:. Hitchhiker's guide to the galaxy.:. Bár sokan csak a remek filmadaptációt láttuk, valójában ez egy 5 részes "trilógia"(ez így kicsit paradox, de elvileg helyes:)-a quintológiánál jobban hangzik).

Douglas Adams 1952-ben született, s 6 éve, 2001-ben hunyt el. A rajongók május 25-öt választották emléke előtt való tisztelgésük napjául. Ilyenkor a rajongók fognak egy törölközöt, és azt hordják egész nap. Iskolában, munkahelyen, utcán, mindenhol. Nincs megszabva hol kell viselni, vagy hogy hány darabot, a lényeg, hogy legyen nálunk. Hisz tudjátok:


Törülköző: A lehető leghasznosabb dolog, amit csak magával vihet a csillagközi stoppos. Egyrészt komoly gyakorlati értéke van: beletakarózhatunk, hogy meleghez jussunk, míg átugrándozunk a Jaglan-Béta hideg holdjain; heverhetünk rajta, míg a Santagrinus-V ragyogó, márványhomokos tengerpartjain szívjuk a sűrű tengeri levegőt; felvitorlázhatjuk vele minitutajunkat, míg lefelé sodródunk a lassú, lomha Moth folyón; takarózhatunk vele, miközben Kakrafoon sivatagainak vörös csillagai ragyognak ránk; megnedvesíthetjük és fegyverként használhatjuk kézitusában; fejünkre tekerhetjük, hogy távol tartsuk a mérges gőzöket, vagy hogy elkerüljük a Traal bolygó Mohó Poloskapattintó Fenevadjának pillantását (észvesztően ostoba állat, azt hiszi, ha te nem látod őt, ő sem lát téged – annyi esze van mint egy cipőtalpnak, de nagyon-nagyon mohó); veszély esetén vészjelzéseket adhatunk vele, és természetesen beletörölközhetünk, ha még elég tiszta hozzá. Másrészt, és ez a fontosabb, a törülközőnek roppant pszichológiai jelentősége van. Miért, miért nem, ha a strag (strag: nem stoppos) észreveszi, hogy a stopposnak van törülközője, azonnal föltételezi, hogy fogkeféje, arctörlője, szappana, doboz kétszersültje, kulacsa, iránytűje, kötélgombolyagja, szúnyogriasztója, esőkabátja, űrruhája stb. is van. Sőt a strag boldogan odakölcsönzi a stopposnak a felsoroltak vagy egy tucat egyéb tétel bármelyikét, melyet a stoppos véletlenül „elvesztett”. A strag úgy gondolkodik, hogy aki széltében-hosszában bejárja stoppolva a galaxist, nomádul és csövezve él, hihetetlen nehézségekkel néz farkasszemet, és győz, és még azt is tudja, hogy hol a törülközője – az igazán olyan valaki, akit komolyan kell venni. Innen ered a kifejezés, mely a stoppos szlengbe is átkerült már: Hej, helltél már azzal a klufi Ford Prefecttel? Az aztán a sahár, mindig tudja, hol a törülközője! (Hellni: megismerkedni, beszélgetni, találkozni, lefeküdni valakivel; klufi: nagyszerű, belevaló fickó; sahár: igazán nagyszerű, belevaló fickó.)”

Senkit ne tévesszen meg azonban a dátum, a híres író nem május 25-én hunyt el, hanem két héttel előtte, 11-én. A két hetes késés csupán a rajongók értesítésésnek érdekében történt.

Galaxis-trilógia

  • Galaxis útikalauz stopposoknak (1978. – rádiójáték; 1984. – könyv; 1981. – tévéjáték; 2005. – film)
  • Vendéglő a világ végén (1980)
  • Az Élet, a Világmindenség, meg minden (1982)
  • Viszlát, és kösz a halakat! (1984)
  • Jobbára ártalmatlan (1992)
Ha esetleg felkeltette az érdeklődéseteket, fogjatok egy törölközőt, dobjátok a nyakatokba, vagy csak kössétek a hátizsákotokra. Vagy ha ma nem is, akkor jövőre.

u.i.: Sajnálom, ha valakit megbotránkoztatok, de egyszerűen sosem fogom úgy leírni a szót, hogy törülköző, mert nekem igenis törölköző. Csak úgy, mint a pizsoma is pizsoma, nem pedig pizsama. Fujj:)

u.u.i.: jut eszembe.. 42..

2007. május 24., csütörtök

MCR

Egyszerűen fantasztikus a The sharpest lives szövege.. csak a kedvenc soromat idézném..

" Juliet loves the beat and the lust it commands
Drop the dagger and lather the blood on your hands, Romeo"

Szeretlek!










Boldog 8. hónapot kicsim!

2007. május 23., szerda

Cbox

Mint láthatjátok, bővült az oldalam egy chatbox-szal. Használjátok nyugodtan, nem szeretem ha megáll itt az élet!

Most pedig nekiállok a művtörinek. Ismét 800 kép memorizálása vár rám, a hozzájuk tartozó fél-egy oldalas elemzéssel. Valóban "nem sok".:S Hétvégén persze majd egy kis lazítás, Eszterékkel no meg a Sopronival:)

Az erdélyi képek pedig jobb oldalon, alul találhatók, ha esetleg valaki még nem látta volna őket.

2007. május 22., kedd

Az utolsó együtt

Tegnap este csaptunk egy nem is lájtos kis partit. Úgy indult pedig a napom, hogy Gergő, a fő söröző partner közölte, hogy ő estére megy haza. Néztem nagy szemekkel, hogy mi van, talán az utolsó este együtt a hosztelben.. Szerencsére megjött az esze, és inkább a társaságunkat választotta. Furcsa ha egy srácnak jól áll a megszokott haja, és majdnem kopaszra nyírja le, de sebaj, az éjszaka folyamán sikerült megszoknom az új frizurát:) Söröztünk, ijj, de nem is kicsit. Az alkoholista társaság tagjai (egy picit Béla) Bogdán, Gergő, Géza, Noémi(új recepciós) és én voltunk.

Eleinte csak pár dobozos sör volt az asztalon, majd később, pár perc múlva Gergő hozott újabb tizet. Aztán pedig Bogdán.. És mi csak ittunk, és ittunk, hisz vizsga nem volt ma (csak Bogdánnak), és tényleg ki tudja, kivel, mikor, hol újra. Egész éjjel ökörködtünk, lemértük egymást, zenét hallgattunk (a paranoiás szomszéd szerint hangosan, be lehet kapni, nem voltunk hangosak), és röhögtünk szakadatlanul. A furcsa az volt, hogy megint, mint a szivacs, csak folyt belém a sör, de hatása nem volt, pedig még pálinka is került elő. A lényeg, hogy nem voltam részeg, amúgy senki nem volt az, nem is volt cél, de reggel, ill. ma egészen délutánig olyan voltam mint a mosott sz@r. Ilyen még sosem volt velem. Talán 2 órát aludtunk, aztán korai kelés következett, jöttek írtani. Bogdánnal beültünk Puskinba, előkaptuk a laptopot és befejeztük a Naráról irandó dogáját. Alig láttam, mintha reggelre részegített volna meg az éjszakai nedű.. Nagyon furcsa volt, ez nem az a másnapos érzés volt. Nem fájt a fejem, hányingerem sem vot, csak egyszerűen, mintha belecsöppentem volna az evilági létbe, valahonann nagyon messziről. Megettünk 2 melegszendvicset, ittunk rengeteg kólát, ásványvizet, limonádét.. Ma volt vagy 35°c.. Csak gondoljatok bele. Reggel 9-től délután fél 4-ig kellett feltalálnunk magunkat.

Bogdán izgult kicsit, én meg érte, de fél 4-kor eltűnt az ajtó mögött, és 25 perc után elégedett arccal lépett ki onnan. 4-es lett a japanisztikája. Gratulálok kicsim! A vizsga után én is haza, ő is haza. Ahelyett, hogy aludtam volna, Pottert olvastam a vonaton. És még most sem vagyok álmos. Nem jó ez így. Legközelebb 28-án megyek a hosztelbe, remélem akkor már tényleg poloska mentesek lesznek a szobák. Így is tisztára bekettyóztam, már szinte mindig, mindenemen viszketést érzek. Na csak az kéne, hogy hazahozzak egyet..

Tudjátok, egy ölelésben minden benne lehet. Szavak nélküli vallomás.

2007. május 21., hétfő

Egyszer véget ér..

Az egész hosztel romokban.. Reggel jönnek írtani, persze ezúttal majd biztos sikerrel is járnak. Sebaj, nyelek egy nagyot, és elfogadom hogy a kauciómat ezúttal is megcsapantják. Összepakoltuk ládákba a tancuccokat, ruhák a bőröndben, tonnányi szemét a kukákban, és poloskák százai a szobákban. Most már főleg kicsik. Azok talán rosszabbak, mint a szüleik, hisz ezek okozzák azokat a kicsi, intenzíven viszektő, fehér, kemény, púpos csípéseket. Már lefeküdni sincs kedvem, hisz rendszerint arra ébredek, hogy a hasam alól slisszol el egy-kettő.. Félelmetes. De holnap elvileg véget ér a rémálom. Véget ér? A poloska mentes éjszakák veszik át az uralmat. De el kell búcsúzkodni. A fene vigye el, ha belegondolok, eddigi életem 3, 65%-át itt éltem le. Bizony, 8 hónap. És ez idő alatt sokakat nagyon megkedveltem. Voltak kevésbé szimpatikus arcok, közömbös emberek, de egy-két kivételes ember közel került hozzám.

Nem tudom, hogy ők olvassák-e a blogot, nem is fontos. De ha esetleg erre járnak, had érezzék jól magukat. Szóval akkor itt is elköszönnék Bélától, akivel nagyon jókat lehetett nevetgélni, és persze komoly dolgokról is filozofálni. Nagyon megbíztam benne, és nem is csalódtam. Gergő, aki szintén vidámmá tette a napjaimat, olykor az éjszakák is könnyes röhögésekbe torkolltak. Gergő jó gyerek, okos, és mindig mosolyog:) Jól éreztem magam vele. Toma, akit csak szeretni lehet. Sokat tanult, kevesett láttuk, de ha velünk volt, akkor az csak jó volt. Jerico foreva.:) Végül, de nem utolsó sorban Géza, aki már régebben kiköltözött, de feledni nem lehet. Ha őszinte és szókimondó emberre vágyik az ember, akkor azt Ő testesíti meg. A hatalmas poénokról és eszemfutatásokról nem is beszélve. ("endöpanda":) Ők voltak a lakók, akik közelebb kerültek hozzám.. És nagyon fognak hiányozni:( Viktor, Te is fogsz, jó kis vezetőnk voltál, jó dumával, és.. kösz a sok cigit. Kit felejtettem ki? Hát persze. Bogdánt. De ő kakukktojás. Hisz vele szerencsére folyatódik a közös életünk a hosztelen kívül is. Ha nincs ez a hosztel, akkor nem ismerem meg Őt. Úgyhogy a sok kellemetlenség mellett életem eddigi legszebb napjai is ide kötődnek.

Bogdán holnap vizsgázik, megvárom vele. Utána pedig haza, irány az ágy, és a jegyzetek. A mai vizsga pedig lehetett volna jobb is. Sebaj, semmi sincs veszve. Sziasztok!

Essai, essay, esszé..

Félelmetes. 5 és fél óra múlva vizsgázom. Bogdánnal az előbb ittunk meg egy hiperaktivizáló pezsőtabit, nem tudom jó ötlet volt-e. Teszem én, most nem vagyok álmos, pláne, hogy még egy jó másfél órát szánni szeretnék a művelődésre, s főleg a memorizálásra, de fogadjuk, hogy mikor hulla fáradtan 4 körül beesek majd a poloskáktól nyüzsgő ágyba, na akkor hiába várom majd az álommanó érkezését. A lényeg, történjék bármi, ne alugyak el, és érjek be 8-ra..

Hétvégén Szegeden voltam, ismét fantasztikus volt a hétvége. A Kőrösi család nekem való. Éppen Borfesztivál volt, így részem volt borkóstolásban, sült zöldség evésben, sörözésben, ékszervásárlásban.. de nem ezeken, magukban van a hangsúly, hanem azon, hogy mindezt Bogdánnal és a szüleivel éltem át.(sorry Csaba, tudom, hogy fáj ezt olvasnod..:)). Szóval sétáltunk kényelmesen, nagyokat, hol borongós időben, hol állott, fülledt napsütésben. Jó volt, sok vásárfiával gazdagodtunk. Én egy pár ezüst fülbevalóval és egy ezüst gyűrűvel leptem meg magam, Bogdán pedig felfedezvén magában a nagymagyarsági hajlamot, vagy inkább a vonzalmat Robin Hood iránt, kért, s kapott egy íjat. De nem ám valami gagyit, hanem egy (épp most jött a pontos infó) tradicionálisat. Tegnap délután ki is mentünk a töltésre hárman,Tamás, Bogdán és jó magam, és lőttünk párat. Eleinte úgy gondoltam, pici is vagyok, meg lány is, és még az íj is nagyobb nálam, esélyem nem lesz még csak kihúzni sem az ideget, de büszkén állíthatom, nem maradtam alul. Tény, Bogdán messzebb ellőtt, mint én, de szépen is néznénk ki, ha nekem valami férfias sport jobban feküdne, mint neki. Hol érezném akkor nőnek magam mellette?:)
(Itt megjegyezném, hogy 4 nyíllal mentünk le, és 2-t vittünk haza. Az egyik megpattanván a betonon beszáguldott a sötét erdőbe, a másiknak pedig, landolván a betonon letört a csúcsa).

Tegnap este beiktattunk egy családi mozit is(huh, Csaba, én itt már nem bírnám:P), beültünk a 22.30-as 23-as számra. A végén pár percig nem tudtam megfogalmazni, hogy most akkor mi van, tetszett, nem tetszett, értettem, avagy sem, de aztán a percek múlásával arra a megállapításra jutottam, hogy tetszett. Egyrészt mert Jim Carrey szerintem a komoly alakításaival mutatja meg igazán profi színészi képességeit (nem mintha nem hajlonganék az Ace Ventura vagy a Dumb és Dumber előtt), másrészt pedig egy igazán frappáns és megdöbbentő csavarral ér véget a film. És ami a legjobb, hogy nincs hepiend. Nem vagyok beteg, szeretem én a vidámságot, de ehhez a filmhez nem passzolt volna. Nézzétek meg. És ne feledjétek, a 23 mindenütt ott van.. ("szívjunk el 2 cigit 3-an; Bogdán és Tamás 1985-ösek-->1+9+8+5=23; én szeptember 6-án születtem, névnapom pedig szintén szeptember , csak 8-->09.06+09.08=32, fordítva 23; a filmet 05.19-én mutatták be-->5+19=23; valamint (ez már a filmből: 46 kromoszóma van az emberi testben, 23 apai, 23 anyai, valamint az érdekesség, ami következtében Bogdán azt hitte vallási alapú lesz a film: 2/3=0,666. 666=SÁTÁN.) Vagyis komoly, mi? Na csüccs és megnézni.

Most még olvasok egy kicsit, bár a mai vonatozás alatt a könyvet sikerült kiolvasnom, hátra van még pár órai vázlat. Aztán meglátjuk. Bízom a memóriámban, de főleg a legjobbakban.

2007. május 18., péntek

Yahoo

Egy kis variálás. Hosszas latolgatás után arra a döntésre jutottam, hogy inkább a yahoo-s címemet használom(igen, ilyen is van). A freemail már nem bejövős, a gmail pedig kicsit átláthatatlan. Szóval ha van valami, bár a mélezés nagyon kezd kimenia divatból úgy látom, akkor írjatok ide:
pucsulykislany@yahoo.com

Természetesen a másik 2 cím is él, de azokat csak nagy ritkán lesem.

Fair, nem fair

Nem is említettem egy kissé bosszantó dolgot. Jövőhét hétfőn költöznék ki a Hosztelből, de Bogdánnak kedden japán vizsgája van, úgyhogy fent maradok vele. Kedden reggel 9-kor azonban el kell hagyni a Hosztelt, mert "fő" poloskaírtás lesz... és ez csupán 2800ft/fő-ben fáj mindenkinek. Vagyis ezzel összesen már kb 6000 ft-nál tartunk. Szerintetek ez normális, hogy nekünk kell fizetni azt az összeget, amit elvileg a Hosztelnek kéne állnia? Viktor nem kell leharapni a fejemet amiért szídlak, sőt, nem is téged szídlak, de ez nem nagyon fer. Senki nem bizonyította, hogy valamelyik hosztel-lakó hozta be a rovarokat, lehet, hogy turista volt, lehet, hogy a lpépcsőházból jöttek elő. Lényegtelen, nem is ezzel lenne a legnagyobb bajom, hanem azzal, hogy én kedden az írtás előtt kiköltözöm már, nem leszek lakó, nem lesz itt semi cuccom, és még így is ki kell fizetnerm a majdnem 3000ft-ot. Ez sziven ütött, hogy őszinte legyek. És mit hoz majd a sors? Tuti, hogy akkor nem lesznek már poloskák, ha kiköltöztünk. Melesleg mikor hazaértem latin után, Bogdán könyökéről kettő dögöt cibáltam le, csak fröccsent ki belőlük a vér.. Tényleg qrva gáz ez most már...

(Csaba, tudom, hogy Te meg fogsz védeni:$)

Mozimaraton, avagy egy kellemes kis hét

Huhuhú, a gépem meg lett pöpecül csinálva, frankóbb, mint új korában! Köszönet érte a segítőknek:) (Bogdánnak pedig azért, amiért megmutata, hogyan tartsam rendben a gépem. Tényleg, öröm ránézni).

Tegnap este tanultam, coniugáltam, declináltam, hisz mára volt beígérve az éves doga. Tanulás után még megnéztük a Silent Hill utolsó 30 percét amit előző este nem sikerült beolvasási hiba következtében, úgyhogy vízszintes testhelyzetbe megint későn, akarom mondani korán kerültem. Gyakorlatilag másfél órát sikerült pihennem. Reggel 8-kor nagyon komásan ugyan, de kimásztam Bogdánnal az erkélyre, elszívtunk egy cigit, megmosakodtam, műszakot váltottunk (ő ekkor foglalta el kényelmes, poloskalepte helyét az ágyban), bedobáltam a füzeteket a rikitó sárga táskámba, és megszaporáztam lépteimet. Mikor beérem, az a nem is örömteli, hanem már dühítő hír fogadott, hogy"tegnap a tanszéki esten iszogattunk a tanárral, amúgy nem írunk ma dogát". Remek. Végre egy kis jó nyelvtani összefoglló doga lett volna, helyette meg a nagy semmi. Sebaj, a 4-esem megvan, pezsgő bontás:) Ami kicsit sziven ütött, hogy a latin tanárunk elutazik egy évre Kínába, hogy ott angolul tanítson latint.. Nemes cél, de hiányozni fog... Hétfőn pedig jöhet az esszéírás írásbelije. Ennyit a suliról, elég ha majd csak holnaptól érzem extra szarul magam a rengeteg olvasnivaló láttán.

Szóval, tökéletes kis hetünk volt Bogdánnal. Vasárnap este még lelkesen elkezdtük lapozgatni az irod. tud.-t, tettük ezt egészen hajnal hasadtáig, s akkor sikerült pont elbóbiskólnunk, mikor már csicseregtek a koránkelő madarak.. vagyis elaludtuk a vizsgát:) Sebaj, írtam utána rögtön Dérinek, semmi kamu szöveg, csakis őszintén, alázattal; ő kedvesen válaszolt, úgyhogy majd hamarosan be is pótolhatjuk.

A hétfő és a kedd voltak a kedvenc napjaim. Hétfőn Bogdán kitalálta, hogy menjünk moziba. Nekem sem kellett kétszer mondani, felcsillant egyből a szemem, már mentem is készülődni. A Westendbe mentünk, s első állomásunk a játékterem volt ( a Killer Instict miatt:)), de mivel azt nem találtuk, kipróbáltunk minden mást. Autókáztunk extrém helyeken, motoroztunk(dőltem rendesen), lövöldöztünk, Jurassic Parkoztunk, meg olyan asztalon korongot ütőset is játszottunk. Egy korongot sikerült is ismeretlen helyre ellőnünk..:) Miután megrongáltuk a berendezést, és jól is laktunk, felmentünk a mozihoz. Megvettük a jegyeket, és elfoglaltuk helyeinket a nélkülözhetetlen pattogaott kukorica halom társaságában. Először a Mr. Bean's holiday-t néztük meg, majd az Epic moovie-t (Bazi nagy film). Nos, nos.. Mr. Beanről annyit, hogy aki nem szereti, az ez a film alapján sem fogja, aki pedig szereti, annak semmi újat nem mutat. Tudjátok, klisék, sablonos, erőltetett poénok, néha már idegesítő szítuációk, de mindvégig mosolyogtatós(nem nevettetős!!!) jelenetek. Az Epic moovie-nak pedig jobb volt az előzetese, mint maga a film. Tipikus Horrorra akadva stílus, klasszikusok egyvelegének közbeiktatásával(Harry Potter, Karib tenger kalózai, Narnia krónikái, Charlie és a csokigyár..) Ami miatt, ill. bocsánat, aki miat azonban érdemes megnézni, az Stifler(?) mamája.. A "BITCH":)

Kedden ismét úgy éreztük, mozizhatnánk egy jót. Megismételtük hát az előző napot a játékterem kivételével, és persze a filmek is mások voltak. Kedden elsőként a Faterok motoront néztük, nagyon jó kis családi film, melyben Travolta még mindig szivet tipor.. Motorok, nagy-nagy látszólag gonosz banda(hm, a kemény pasik is tudnak sírni..), család apák víkendje, buzi rendőr rámenősen, cuki mosollyal... Nézzétek meg, nekem nagyon tetszett. Utána a Taxi 4-et néztük, ami szintén eléggé bejött. Bár, a francia filmekért nem rajongok.. A szori várható, rendőrök kicselezése, gyors autókázás, hepiend. Egy nézést ez is megér. Ami viszont mindent vinni fog, az a Karib tenger kalózai, a világ végén.. Huh, már most libabőrös vagyok. Van egy fajta lebilincselő hangulata ennek a trilógiának. Legalábbis az első két rész nagyon rabul ejtett. (Nos, Potter 5 sem fog csalódást okozni, remélem. És azt is, hogy kiteszik a 16-os karikát).

Szerdán pihentünk, olvasgattunk, sörözgettünk, csütörtökön hasonlóan telt a nap, de ebédelni ismét a Bonnie és Clyde-ba mentünk, csak romantikusan.. Pizza, Ice tea, ez a menünk általában:) A mai regelemet már boncolgattam, lévén, hogy alig tudom nyitva tartani a szemeimet, befekszem Bogdán mellé. Este legyen valami? Ki is mozdulnék, meg nem is. Nevetgélnék, de tanulnék is.. Majd kiderül.

Szép napot!


U.i.: Apropó sógorkám.. vácöbáut számörsz hálidéj, he?;)

2007. május 17., csütörtök

Break

Újratelepítés folyamatban. Poszt este.