Rástart

Huhú, már csak napok választanak el attól, hogy szorongva beüljek a padba, és számot adjak irodalom tudományos ismereteimről. De nem aggódom, megnyugtattak azzal, hogy elég csak elolvasni a könyvet, olyan szinten, hogy a tanár lássa egyátalán kinyitottuk-e, eszement magolásba nem kell belekezdeni, nem a könyv memorizálása a cél, hanem a némi sejtés a tatalomról:)

A héten szenvedtünk többnyire, a földön kuporogtunk, és 10 csípéssel ébredtünk minden reggel. Már úgy voltam vele, hogy csak had aludjak el minél hamarabb, tudom, hogy vannak kis dögök, azt is, hogy pár perc múlva majd jönnek is.. jöjjenek, csak had alugyak közbe, ne kelljen látnom őket. Persze így sem jobb sokkal. Pláne hogy ma hajnalban Bogdán mikor kiment a mosdóba 3 darabot talált a ruhájában(!!!). Nem elég a sok viszketés, rajtam/rajtunk van a para, nehogy haza hozzunk akár egyet is. Kedden megírtam a latin zh-t, jó lett, nem volt olyan viszes mint amilyennek elkönyveltem magamban, (este 3-asban iq teszteket töltöttünk ki:), és szerdán végre megtartottam a halál és megújulásos előadásomat is. Egy 30 olalas angol könyvből kelett kiírnom a lényeget 6 oldalba. Jó lett nagyon, a gladiátorjátékokról írtam. Ma ismét beültem művtörire, jók ezek az órák, csak kb. a 40. perctől qrva unalmasak. Ma Japánról volt szó, rengeteg szép és érdekes képet vetítettek nekünk, ami kicsit kiábrándító volt, az az, hogy a nőci darálta a bonyolultabbnál bonyolultabb japó neveket, amiket vagy leírtál hallás után, vagy "majd megnézem más jegyzetében" alapon ráhagytad..

Az óra után nem töltöttem sok időt a hosztelben, összepakoltam, és Bogdánnal együtt célba vettük a 2-es metrót. Bogdán a Kossuth téren leszállt, én pedig utaztam tovább a végállomás felé. Megvettem az egekben szárnyaló összegű jegyemet, 2 pogácsát, valamint egy fél literes nagyon nem egészséges löttyöt, és elfoglaltam helyem a gyorsított személyen. Szerintem nem sokan tudják, de a gyorsított személy gyorsabb a gyorsnál. A vonaton volt vagy 50°C, úgyhogy ablak le, amíg csak lehet. A huzat kellemes volt, csak az olvasást tette kissé nehézkessé. Potter 6. kalandja valahogy gyorsabban olvastatja magát velem, mint az eddigiek, majdnem a felénél tartok. Sajnos be kell majd iktatnom egy kis szünetet, hisz inkább a vizsgákra kéne tartogatnom minden erőmet. Potter meg majd jöhet két tanulmány között.

Hamar hazaértem hát, pont elértem az induló buszomat, hazaértem, ledobtam magamról minden ruhát, és jég hideg vízzel hűtöttem le magam. A hétvégén tanulni fogok, valamint Eszterékkel leszek. A leendő történések fügvényében írom majd a következőt.

Ja, az meg csak egy mókás kis sztori, pont ma meséltem Bogdánnak is, mert eddig nem jutott eszembe. Múlt héten, mikor jöttem haza, jegyet szerettem volna venni. Apró nem volt nálam, de az Astorián szerencsére papír pénzt is elfogad a gép. Betettem a 200-ast, amit persze nem fogadott el. Lökte ki a pénzt, de olyan hülyén van megcsinálva, esküszöm direkt, hogy ahogy tolja ki a pénzt, nem fogja meg a végén, mint a bankautomaták, így a kicsúszó pénz elviharzott az érkező metró szelével.(naná, hogy elszállt a pénz, olykor menni alig lehet akkora a sűvítő huzat). Mit ad Isten? a 200-asom gondolta hűséges marad a gazdihoz, és 2 méterre tőlem megállt a padlón. Na mondom szerencsém van, nem ment tovább, ott még elérem. Aha, persze. Egy 27-28 éves nő bevágott elém, a pofámba vigyorgott, felkapta a pénzt és elfutott. Ha a bőrönd nem lett volna nálam.. nyilvános verekedés lesz a vége. Felhúztam magam:( Az nem az ővé volt:(.

Szép napot!