2007. február 15., csütörtök

Hogy szakadna le a keze!!!

És akkor a várva várt "cikk", amihez Bogdán belegyése kellett természetesen, hisz nem lett volna korrekt dolog ha a szülei esetleg véletlenül a blogomat olvasva tudták volna meg a történteket. Izgalmakat akartam, megkaptam. Tegnapelőtt éjjel valaki beosont a Hostelbe éjjel 2 és 3 között, és elvitte Bogdán bőrdzsekijét. Kint lógott másik 4 kabát társaságában az előszobában, égett a villany, és meglepő módon a szintén az előtérben tartozkodó darkos lakótársunk nem vette észre, hogy valaki kinyitja a qrvára nyikorgó bejárati ajtót és elemeli a több 10 ezer forintos kabátot, melyben minden irat benne volt. Másik lakótársunk 3-kor ment ki cigizni, akkor vette észre, hogy a bejárati ajtó tárva nyitva. Megkérdezte a csajt, hogy mivan, erre ő bambán közölte, hogy nem látoott, nem hallott semmit. Fasza. Bogdán 4-kor akart kimenni rágyújtani, ekkor már nem találta a kabátját..Nyitott ajtó, kabát sehol, kezdett összeállni a kép, csak a körülmények zavarosak kicsit még mindigBogdánnal felkutattuk az egész lakást, de semmi.

Megvártuk, hogy kicsit világosabb legyen, aztán lementünk a lépcsőház köré és átkutattuk a kukákat, postaládákat, hátha az iratok előkerülnek, talán..de nem, mert annak a *@&/˘!*@#&-nak minden bizonnyal azok is qrvára kellhetnek.. Nehéz erre bármit is mondanom, hiszen egyrészt felelős az ÖSSZES hostel lakó, mert nem zárja az ajtót, ami annak a következménye, hogy egészen hajnalig szivárognak ki az emberek cigizni, vagy éppen botorkálnak haza a kocsmázásból, vagy épp oda tartanak etc, mindenkinek saját maga után kéne zárnia az ajtót. Másrészt azonban nem lett volna nehéz feladata Marylnek sem, ha az életben egyszer lett volna kevésbékevésbé nemtörődöm, (direkt nem írok ocsárolóbb jelzőket, mert alkalmanént ő is olvassa a blogot) akkor talán feltűnik neki, hogy valaki "betört". Istenem, ennyi erővel akár le is mészárolhattak volna mindenkit, nem veszi észre. Igen, most haragszom a Marylre is, a világra is, mert egy olyan ember szenvedett kárt, akit nagyon szeretek. Oda a kabátja amit imádtam, pláne Ő, és oda az iratok, amiknek az újra kiadatása nem két forint lesz. Bogdán járt már az V. kerületi Kecskeméti utcai Rendőrségen, felvették a vallomását, de gondolom nem sokt tudnak tenni, egy besurranó tolvajt az életben nem kapnak el, pedig hiába csak egy bőrkabát, nem kis összegről van szó. Azóta történtek fejlemények, hisz Viktornak, a recepciósnak eszébe jutott, hogy az utca felől nyíló kapu fölöt el van helyezve egy kamera, aminek a felvétele pedig a gondnok néninél van, a szomszédos lépcsőházban. Előkaparták tehát a kazettát és lévén, hogy a Hostelben nincs VHS-lejátszó, Viktor maga nézte meg a felvételt otthon. Miután megnézte, telefonon beszámolt róla, hogy hajnali 3 előtt pár perccel nem sokkal egy kapucnis férfi löködi az amúgy eléggé masszívan záródó bejárati kaput, tehát nem használja a kódot, és a második lökéssel eltűnika a lépcsőházban. Ezek után nem nehéz kilogikázni, hogy a csuklyás fiatalember vitte el a kabátot. Bogdán bevitte a kazettát a rendőrségre, reméljük lesz eredménye és ki tudnak valamit, vagy többet deríteni.

A hostel valójában nem tekinthető felelősnek, de azért tegyük hozzá, hogy egy ilyen helyen ha jó tudom előírás éjszaka egy portás, vagy legalább egy recepciós jelenléte. Régebben volt is éjszakai műszak, ez azonban már nem létezett mikor mi beköltözünk. Tény, ha valaki ült volna a recepciós székben, mint ahogy teszi is azt mindig valaki reggel 9-től este 9-ig, akkor nincs ez. Akkor az égvilágon senki nem jön be és nem tulajdonít el semmit, bár itt újra megjegyezném, hogy a hostel lakókat sem kell félteni, ugye nem rég írtam,a saját társát meglopta valaki, persze sajnos nem derült ki ki volt az illető. Felesleges is ezen rágódni. Szar az egész.

Mindenesetre ebből az tanultunk, az ajtó azóta 10 után folyton zárva van és nem hagyunk elöl semmi értékeset, amihez könnyen hozzá lehet férni. A szerencsés tolvajnak pedig szakadjon le mindkét keze amivel elvitte a kabátot, ja és mindkét lába, amin távozott vele, valamint kívánom neki, hogy a pokol összes bugyrának minden kínját sokszorosan élje át. Az ilyen ember a társadalom alja. Bogdánom kitarás. Én melletted vagyok mindenben..

Levezetésképp pedig egy kis lájtos elemzés: ma bent voltam az órákon, nem estem regel kísértésbe, kibújtam a takató alól, és nem elég, hogy bent voltam az órákon, no de mekkora lélek jelenléttel? 22 oldalt jegyzeteltem, amit már be is gépeltem, hogy az ókor-keletesek hozzá férhessenek, és megkönnyítse a tanulásukat. Egy daraig még fent leszek, olvasok, vajon mit?:), aztán majd hajnal tájt álomra hajtom a fejem, hisz az elmúlt napokban nem nagyon ment az alvás. Holnap csak egy latin, aztán búcsút veszek Bogdántól és felülök a fehérvári expresszre:) Ő még marad Pesten, hisz nem zárult le az ügy, bármikor kereshetik a rendőrségtől. Remélem a legjobbakat, és kérem az embereket, ha akárhol, akármilyen okmányt találnak, legyen az bárkié, ne legyenek lusták leadni az erre kijelölt helyeken, több ezer forintot és több órányi utazást, valamint ügyintézést spórolnak meg annak aki elvesztette az iratait, vagy netán ellopták tőle azokat! Zsuzsa puszi nektek és nyugalom!

6 megjegyzés:

Névtelen írta...

Jó reggelt Mosómaci!

Névtelen írta...

Adrika!

Először is: már megint "lerecepciósoztál"!!!-ezért még külön számolunk...
Másodszor(és ez a fontosabb): nem tudom honnan veszed kicsiny csacskaságaidat,az éjszakai recepcióval kapcsolatban,de ne közölj nyilvános helyen olyasmit,amiről lövésed sincs...
Én (üzemeltetési vezetői felelősségem nem mindig teljes tudatában:-)) kijelentem,hogy a Hostel baromira nem felelős a történtekért,sőt még lógok is nektek egy "naugyeénmegmondtamezerszerhogyzárjátokazajtót"-tal.
De azért tudod,hogy együttérzek és kívánom annak a *******nak,hogy költse gyógyszerre,amit a kabátért kap...
pussz: Viktor

Névtelen írta...

Na ha már ma láttalak, meg ideklikkeltem, gondoltam belelesek az életed nyilvánosabb részébe, erre lám: hát nem enyves kezű(ami talán azóta átkodra leszakadt) gonosz alakok mászkálnak a Hostelba?
Ilyenkor rámjön az "ó, én azt a kabátot még láttam" érzés.
Sajnos a lopott cuccokból az iratok ritkán jutnak vissza a tulajdonoshoz, ugyanis miután régen ez "szokás" volt csuklyás barátainknál, ezért azóta sokan bekamerázzák a postaládát, hátha "előkerül a becsületes tolvaj".
Anyám nemrég ellopott pénztárcájából semmisemnemsohasemdeténylegsemminem sem került vissza, hasonlóképpen az én négy évvel ezelőtt ellopott pénztárcám: egy fecnit sem láttam viszont. Viszont apám 10 évvel ezelőtt elopott kistáskájából épp csak a pénz kellett a csúnyabűcsiknak, a többit szépen felaggatták egy forgalmas helyen lévő szögesdrótra.

Szóval szarok a tendenciák, ám sok a jószándékú ember, kérdés, hogy az illető fiatalember (férfias hölgy) körül hány ilyen akad.

Amúgy a Viktornak igaza van az éjszakai recepcióssal kapcsolatban:)

Üdvözlök mindenkit nagyon, lányoknak puszi, Marylnak nem, neki sohasem adtam, most se, diszkriminálom.

Névtelen írta...

Jaj, elfelejtettem, hogy anonymus vagyok, kiegészítés:

"[...]m, most se, diszkriminálom.":

Máté

Névtelen írta...

Jajj, hát sajnálom. Viszont lehet, hogy ki kellett volna hívni őket és akkor találak valami ujjlenyomatot esetleg. Ha az illetőnek van priusza, akkor nyomravezető lett volna. Viszont nem akarlak elkeseríteni, de ha a felvtelről nem lehet kivenni az arcát, Bogdán egy hét múlva fog kapni egy levelet a nyomozás "felfüggesztéséről", mint ahogy másfél éve mi kaptunk, mikor is betörtek és 400 000 forintnak megfelelő ékszereket elvittek. Igen, köztük az összes arany gyűrűm, ékszereim, még amit a mamámtól kaptam születésemkor, azt is. Úgyhogy teljes mértékben együttérzek és fel tudok háborodni ezen.
Amúgy a "mi" betörőnknek azt kívántam, hogy a lépe szakadjon le.
Azért reménykedjünk.

Pusza, Kriszti

Névtelen írta...

Drága Viktor, nem akartam csacskaságokat írni, pláne nem kellemetlenségeket neked, csak azt írtam amit tudok. hogy régen volt portás, ma nincs. És hogy ha lenne, akkor nem jöttek volna be, ha zárnánk az ajtót akkor sem jöttek volna be, ha Maryl nem egy ..... akkor sem jöttek volna be, s ha lent nem lehetne belökni a kaput, na akor meg pláne nem jöttek volna be.