2007. február 17., szombat

Barátság

Az előbb épp belebotlottam Kentaur Álmatlanság című számába. Egy időben nagyon tetszett, de akkor is sajnáltam már, hogy a konkrét mondanivaló kevés, beleestek ők is abba a hiába, mint pl. manapság a No, Thanx (istenmencs, hogy konkrétan egy kalap alá vegyem a kettőt, Kentaur zenész, rokker Olivérék nem), hogy van egy dallamos zene, igényes klippel megcsinálva, látszik, hogy nem két forintból, de egyszeri meghallgatás után már kívülről fújjuk a szöveget, mert a refrén kb. 16-szor csendül fel. De nem fikázom mondom, mert annó be voltam zsongva én is.

Amúgy csak amiatt hoztam fel a dolgot, mert maga a cím, az Álmatlanság állandó jelleggel aktuális nálam. Tegnap is, reggel 6-kor sikerült elaludnom, no bevallom aztán ágyban töltöttem a nap majdnem összes többi részét, de szepember óta nem megy az alvás. Ami talán csakis és kizárólag azért nem gáz, mert a suliban ettől függetlenül megállom a helyem. Mint pl. csütörtökön is:) Az ember valahogy hajlamos hajnalig fent maradni. Ha itt a többi szobatárs akkor azért, mert ökörködés megy, meg sörözés, ha meg nincsenek itt akkor Bogdán játszik (jah akkor is ha itt vannak.:)), én meg olvasok. Vagy szakirodalmat, vagy Pottert. De ez azért kevés lenne cseppet.

Ezért van nekem hatalmas szerencsém, hogy ismerek egy bizonyos Tamást, akinek köszönhetően minden estém szép. Ha nyűgös vagyok, ha kacagós, ha szomorú mert megjött, vagy életúnt, vagy bármi, hónapok óta ő az első akire ráklikkelek, mert tudom, hogy érdekli mi van velem, és ez kölcsönös. Pont az imént fogalmazta meg msn-en "hogy Bogdán álal,de nem miatta lettünk barátok". Ez így igaz. Bogdánnal szeptemberben jöttem össze, s egyszer msn beszélgetés közben adta Tamást és azóta nem is tágítok mellőle. Ha az ő társasága nem lenne magányos estéimen, nem tudom mi lenne velem. Lehet a téma bármi, jó vele kivesézni. Fiú lány barátság. Nincs??? Sokak szerint nincs. Én azonban megcáfolom, és Tamás is. Itt vagyunk egymásnak bármikor, bármiért, barátok. Pedig jézusom, hányszor találkoztam vele személyesen?? Nem sokszor. Egyszer mikor feljött Pestre, aztán meg mikor lementem Szegedre pár alkalommal. Akkor kb. 5-ször. És mégis. Nincsenek is előtte titkaim. Többet tud rólam, mint nagyon sok mindenki. Virtuális a kapcsolat, de megszokható. Legutóbb, mikor Szegeden voltam, nem tudtunk sajnos találkozni, mert gyengélkedtem, de következő alkalommal remélem lesz újra közös mozizás, meg sörözés, akár Memphisben. Kevés a különösen jó fej ember, de ő az. És bírja ki az ember könynezés nélkül, ha ők ketten összeszabadulnak Bogdánnal..Embertelen jó társaság.

Sok mindenkit nem fog meghatni ez a bejegyzés, nem is várom most a kommenteket, hisz gyakorlatilag csak egy embernek szól. Tamásnak. Akinek köszönöm, hogy van, és hogy ennyire érdekli mi van velem és hogy akkora bizalmat szavaz nekem amekkorát és, hogy elérte azt, hogy ez fordítva is így legyen. Fontos a barátság. És inkább legyen nekem ő, csak ő, mint 100 másik felszínes kapcsolat. Vannak még értékes emberek. Bogdán az, van még egy két ember aki szintén az, de eltávlodtam kissé tőlük és persze Tamás is az, nagyon. Szóval becsüljük meg ha van valakink, és addig szeressük amíg van nekünk. És én nagyon boldog vagyok, hogy egy ilyen ember a barátom legjobb barátja. És lassan az enyém is, úgy, hogy nincs is mögöttünk sok-sok közösen átélt év, ami sokszor feltétele egy ennyire őszinteségen és összhangon alapuló barátságnak.
Üdv Neked

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Köszönöm szépen