Garfield utált napja, én szeretem:)
Miután tegnap este, életemben először ilyen későn, 10-kor felértem Pestre, és reggel 4-ig olvastam Potter-t a lentről felszűrődő WoW fényénél, 6.50-ig "kipihentem" magam, meglepő fittséggel és elszántságal elindultunk fél(!!!) 8-kor a suliba. Persze a lépcsőházból az első utam gyorsan még a CBA-ba vezett, Sprite, Cherry Coke, csak hogy éberek maradjunk a 3-szor 45 perces előadásokon. Nem is volt nehéz feladat, esszéírás szokásosan gyorsan, jól jegyzeteljetően telt, keleti irodalmak közül a mongol volt soron. Érdekes kis óra volt, fura nép ez a Mongol, no meg az epikájuk sem éppen mindennapi. A mai órán a hőseposzokról volt szó, a tanárnő hozott is be CD-n egy ilyen "előadást", és részesei lehettünk azon csudajó élménynek, hogy hallhattuk egy transzba esett sámán egyszerre 2 hangot rezegtető mongol nyelvű alvilági és evilági elemekre utaló ének-hörgését. Többen, Ádámék pl. visszafogott kuncogással értékelték a hallottakat, volt ahol én sem bírtam ki mosolygás nélkül:) A harmadik óra kevésbé volt emészthető, az allegorizálásról, valamint a Bibliai hierarcizmusról volt szó, Bogdán szerint "disszertációi előadásban". Valahogy úgy.
Suli után első útunk a burgerbe vezetett, lévén, hogy volt kettő kedvezményes kis kuponom a mától kezdődő akcióra. ( 2 sajtburger menü=930) Na már most, tudjuk ugye, hogy drága barátom szereti kényeztetni a pociját, ami érthetelen módon egy gramm túlsúly formájában sem jelentkezik, sőt nagyon is szeretni való teste van, hopsz majdnem 18+:), tehát a lényeg, ő 4 menüt evett.. Tehát 4 sajtburgert, 3 krumplit (az egyiket én faltam be), 2 kólát (a maradék 2-t haza hoztuk) valamint egy tasak hagymakarikát tüntetett el 15 perc alatt. Én gusztustalankodtam, és imádott ízkombinációmmal kényeztettem magam ismét(fagyi krumplival. Nem fujjogni, előbb meg kell kóstolni, azután oltogatni)
Hazaértünk, feltettem a mai jegyzetemet is a közös honlapra, remélem egyszer majd áldani fogják érte a nevem:), majd hajatmostam a guszta kis lila schaumámmal, Bogdán WoW (nem is hinném, hogy valaki másra gondolt volna), majd lepihentem picit 2 körül, de a folyamatos susmus miatt nem jött az álommanó. Bogdán 4-kor huppant be mellé alélt állapotban, majd csörgött a telefon. Csaba volt az, akivel kedves bátyja elfelejtette közölni, hogy aludni szerete, úgyhogy sztornó a mai randi. Én persze berágtam, hisz szeretek kimozdulni néha, hetente legalább egyszer, kérleltem Bogdánt, de hát már valahol a 60. báránynál tarthatott.. Igen? Így állunk?:) Sebaj, Bogdán fáradtságától függtlenül van nekem 2 lábam, elmentem hát egyedül az öcsi talira. Megittam egy csipkebogyó teát, beszélgettünk sokat, majd átugrottunk a szomszédos Gyros-osba és "vacsiztunk" 5 körül. (Azért írok vacsit,mert én nem etem azóta és reggelig nem is fogok). Finom volt a kaja, persze megint csorgott rólam a szaft mire bekebeleztem a nem is termetes borjó falatkás pitát. Jóllaktunk, visszasétáltunk a Ferenciekre, Csaba becélozta a metrót én meg mentem tovább a jogi kar felé. Bizony hétfőnként ugye nekem jog órám van 5-től. Picit késtem, de Csaba társasága kárpótolt a kb. egy másodpercig tartó szúrós tanári tekintetért. Hogy is mondják? Nézd meg az öccsét, válaszd a báttyát?:) Jó kis család, nem tagadom.
Azóta itthon kínlódom, 10-ig pihentem, gépeztem, most még fordítok egy kis latint, befejezem Pottert, és majd nyugovóra térek az éjszaka közepén. Bogdán gondolom majd akkor kel, ugyanis délután óta nem nyíltak még ki a szemei. Ha nem hallanám erőteljes szuszogó légzését (nem horkolás!!!ez aranyosabb) akkor már aggódnék..
Reggel latin 10-től, majd délután végre könyvtárismeret óra, ami a múlt heti bombariadó miat elmaradt, úgyhogy majd csak most ismerkedünk a tárggyal no meg a tanárral.
Felhívnám a figyelmet egy rendkívül ötletes pasizási módszerre: Csaba mesélte pont a Puskinban, hogy odafele a buszon állt mellette egy lány. Közel volt egymáshoz a kezük a kapszkod rúdon (vagy hogy mondják), azonban mikor a lány "véletlenül" hozzáért Csaba kezéhez, akkor látta csak, hogy a leányzó telefonszáma ott virít a lány kézfején. Zavarában, illetve barátnőjéhez, Orsihoz való rendíthetelen hűségében nem írta fel a számot, de hogy ne essen nagyon rooszul a lánynak, a buszról leszálva úgy tett, mint ha..Komoly. Grat a csaj bátorságához és izléséhez, Csaba egy hetes borostával éli manapság napjait, ami jelzem, nekem amúgy bejön:) Hát ha nem is hepiend a buszos sztori, minden esetre hatalmas élmény lehetett.
U.I.:Zsuzsa!!! Még egyszer BOLDOG NÉVNAPOT!
Suli után első útunk a burgerbe vezetett, lévén, hogy volt kettő kedvezményes kis kuponom a mától kezdődő akcióra. ( 2 sajtburger menü=930) Na már most, tudjuk ugye, hogy drága barátom szereti kényeztetni a pociját, ami érthetelen módon egy gramm túlsúly formájában sem jelentkezik, sőt nagyon is szeretni való teste van, hopsz majdnem 18+:), tehát a lényeg, ő 4 menüt evett.. Tehát 4 sajtburgert, 3 krumplit (az egyiket én faltam be), 2 kólát (a maradék 2-t haza hoztuk) valamint egy tasak hagymakarikát tüntetett el 15 perc alatt. Én gusztustalankodtam, és imádott ízkombinációmmal kényeztettem magam ismét(fagyi krumplival. Nem fujjogni, előbb meg kell kóstolni, azután oltogatni)
Hazaértünk, feltettem a mai jegyzetemet is a közös honlapra, remélem egyszer majd áldani fogják érte a nevem:), majd hajatmostam a guszta kis lila schaumámmal, Bogdán WoW (nem is hinném, hogy valaki másra gondolt volna), majd lepihentem picit 2 körül, de a folyamatos susmus miatt nem jött az álommanó. Bogdán 4-kor huppant be mellé alélt állapotban, majd csörgött a telefon. Csaba volt az, akivel kedves bátyja elfelejtette közölni, hogy aludni szerete, úgyhogy sztornó a mai randi. Én persze berágtam, hisz szeretek kimozdulni néha, hetente legalább egyszer, kérleltem Bogdánt, de hát már valahol a 60. báránynál tarthatott.. Igen? Így állunk?:) Sebaj, Bogdán fáradtságától függtlenül van nekem 2 lábam, elmentem hát egyedül az öcsi talira. Megittam egy csipkebogyó teát, beszélgettünk sokat, majd átugrottunk a szomszédos Gyros-osba és "vacsiztunk" 5 körül. (Azért írok vacsit,mert én nem etem azóta és reggelig nem is fogok). Finom volt a kaja, persze megint csorgott rólam a szaft mire bekebeleztem a nem is termetes borjó falatkás pitát. Jóllaktunk, visszasétáltunk a Ferenciekre, Csaba becélozta a metrót én meg mentem tovább a jogi kar felé. Bizony hétfőnként ugye nekem jog órám van 5-től. Picit késtem, de Csaba társasága kárpótolt a kb. egy másodpercig tartó szúrós tanári tekintetért. Hogy is mondják? Nézd meg az öccsét, válaszd a báttyát?:) Jó kis család, nem tagadom.
Azóta itthon kínlódom, 10-ig pihentem, gépeztem, most még fordítok egy kis latint, befejezem Pottert, és majd nyugovóra térek az éjszaka közepén. Bogdán gondolom majd akkor kel, ugyanis délután óta nem nyíltak még ki a szemei. Ha nem hallanám erőteljes szuszogó légzését (nem horkolás!!!ez aranyosabb) akkor már aggódnék..
Reggel latin 10-től, majd délután végre könyvtárismeret óra, ami a múlt heti bombariadó miat elmaradt, úgyhogy majd csak most ismerkedünk a tárggyal no meg a tanárral.
Felhívnám a figyelmet egy rendkívül ötletes pasizási módszerre: Csaba mesélte pont a Puskinban, hogy odafele a buszon állt mellette egy lány. Közel volt egymáshoz a kezük a kapszkod rúdon (vagy hogy mondják), azonban mikor a lány "véletlenül" hozzáért Csaba kezéhez, akkor látta csak, hogy a leányzó telefonszáma ott virít a lány kézfején. Zavarában, illetve barátnőjéhez, Orsihoz való rendíthetelen hűségében nem írta fel a számot, de hogy ne essen nagyon rooszul a lánynak, a buszról leszálva úgy tett, mint ha..Komoly. Grat a csaj bátorságához és izléséhez, Csaba egy hetes borostával éli manapság napjait, ami jelzem, nekem amúgy bejön:) Hát ha nem is hepiend a buszos sztori, minden esetre hatalmas élmény lehetett.
U.I.:Zsuzsa!!! Még egyszer BOLDOG NÉVNAPOT!
1 megjegyzés:
Jó reggelt Szánsájn!
Alig látok, biztos remek nap lesz. Jó sulit, szép napot+a többi, ami ide tertozik. Irány az áramgyár. Majdnem álomgyár. És akkor énekelhetném, hogy:
Mintha vezényszóra csörögne az óra,
Azért, hogy keljek fel.
Fülembe zúg a reggeli csúcs,
- ne aludjak el -
Tiszta lappal indulhat a nappal,
a pofámat megmosom.
Nyomás a hegyre fel, vár a munkahely,
Közben lapítok a villamoson.
A tegnap íze a torkomban,
Sárgul a lámpa, én átfutok a pirosban.
No mindegy. Éljenek a mosómacik! :) Viszonlángos!
Megjegyzés küldése