Fellélegezve

Ő lenne édes, kicsi LoLmár, ha valaki még nem tudná

Vége van, teljesen. Nyelvtudományból Bogdán átment, én pedig javítottam a csúf kis kettesemet hármasra. Vallások vizsga pedig meglepően jó lett, négyes mindkettőnknek:) Az persze mellékes hogy holnapig le kell adni az indexeket és még nincs bent minden jegyünk. Mit tehet hát az ember lánya? Holnap hajnalban felutazik Pestre, hogy lépcsőn ülve egész nap tanárokra várjon. Teszi mindezt azért, mert Bálint már így is túl sokat segített és nem akarja ugráltatni. És mert ketten talán hamarabb végzünk. Jól fel van dobva a labda, el kell kapni Dérit, Ruzsát, Kálmánt és Bogdán ill. a Japán tanszék vezetőjét. Felesleges neveket írnom, sokan úgysem ismeritek őket, csak érzékeltetni akartam, mozgalmas napom lesz. Eddig is felmentem volna, de egészségi állapotom rakoncátlankodott. Most sem vagyok jól, hol van lázam, hol nincs, azonban az a fránya hányinger..Kibírom, hisz Bogdánt sem kérhetem meg hogy Szegedről furikázzon fel. Hogy nézne az ki. Témát le is zárom, mert csak felhúzom magam. De legalább időben kelek majd, nem pedig délután:)

Szóval. A vizsgáknak vége, legközelebb csak májusban lesz nagy a stressz. Illetve elméletben kidolgozott új stratégiánkat követve, akkor sem lesz majd gond. Tanultunk az első félévben elkövetett hibákból. Nem lesz semmilyen kis lógás, az tuti. Hiába olyan kecsegtető a lehetőség hogy a jelenlétit aláírják helyettünk, neeeem. Figyelni akarok. Reggelenént nyűgösen felkelni, fordulni kettőt az ágyban, csókot nyomni Bogdán arcára, aztán még egy pár csókot nyomni..felöltözni, lesétálni a hűvös lépcsőházban, beszaladni a CBA-ba, cigit és üdítőt venni, majd a cigi miatt kissé meszakítva, de kézenfogva besétálni a campusra, leülni egymás mellé, szemüveget egyszerre feltenni és szinkronban figyelni. Nem nehéz ezt kivitelezni, ha én nagyon akarok valamit, akkor annak semmi nem szabhat határt. Nem lesz több jajj, de álmos vagyok, fáj a fogam, ez az utolsó hogy nem megyünk be..Összesen három óráról lehet hiányozni. Na, azt maximálisan ki is fogjuk használni, de a többi órát igenis megtiszteljük lankadatlan figyelmünkkel. Persze ehhez az is kéne hogy egyes tanárok ne brummogjanak a szép artikuláció helyett, tehát lehessen érteni őket, mert akkor nem megy el az ember kedve a figyeléstől a 49. másodpercben. Jah! És könyörgöm, nem ártana ha a segédletként felfüggesztett diavetítőn látnánk is a képeket, nem csak az előtte lelkesen ugráló, hadonászó, amúgy bizonyára érdekes tényeket közlő tanárt. Ezenkívül van nekünk egy kis oldalunk, amit Terjék Bálintnak köszönhetünk, s Bogdán továbbfejlesztésével talán kicsit áttekinthetőbbé válik majd a második félévre. Itt találhatók azon jegyzetek, melyek a vizsgaidőszakban kerültek föl, a tanulás segítése céljából. Kedves Bálint, nem győzöm szajkózni, köszönet érte. És akkor itt jön képbe kedves kis barátom, aki ama remek ötlettel állt elő, hogy a 2. félévben alkalmazhatnánk azt a rendszert, hogy óráról órára pakoljuk fel a jegyzeteket, én pl nagyon szívesen vállalom, így elkerülhető a vizsga előtti pánik és kapkodás, hisz a kellő tudásanyag egész félévben a rendelkezésünkre áll majd. Természetesen ez az oldal csak az ókorosoknak és a keleteseknek kedvez, nem kínálhatunk mindent tálcán az egész ELTÉnek.

Magánélet: Hát nagyon jól vagyok e téren, köszönöm. A nyelvtudomány vizsga után kis pihenőt beiktatva, de elfoglaltuk helyünket az elvileg 19.50-kor induló szegedi gyorson, ami csak 20.20-körül indult. De nem kell minket félteni, feltaláljuk magunkat mindig. Bevásároltunk a mekiben, ugyhogy a vacsi is le volt tudva. Na azóta rándul össze a gyomrom ha a tortilla tekercsre gondolok..blááá. Bogdán pedig tesztelte magát, persze én is adtam alá a lovat. 4(!!!) sajtburgert vett, ezeket kb darabonként 6 mp alatt burkolta be, de ami igazán említésre méltó, az az, hogy az utolsót 2 harapással intézte el. Mindig is tudtam, hogy tehetséges baráttal vagyok megáldva. Hangulatos volt a vonaton, LoLmár is kényelmesen elfért, hisz ketten voltunk a félhomályos, 6 személyes, hálófülkére hasonlító kis kabinban. Bogdán ölében feküdve még a Japán Csoda pár oldalát is élvezhettem, hisz Bogdán felolvasott:)(Jah!!És közben Lángi is aktivizálta magát WoW befizetés ügyben)

Hazaértünk, Bogdán neki állt játszani, én pedig belekezdtem Potter 3-ba. Nem sokáig jutottam, elnyomott az álom fél 2 körül. Bogdán reggel 6-kor mászott be mellém, aztán szundi. Másnap nehezen ment a felkelés. És ekkor kezdődött. Szédülés, hőemelkedés, hányinger.. Véglegesen talán du 6-kor keltem fel. A követkeő pár nap Csaba ágyában telt.(Ő persze nem volt otthon:) Bogdán játszott, én pedig nyöszörögve bámultam a tv-t. Sok folyadék mi? Naponta kb 4 dl víz folyt le a torkomon. És még Tamással sem találkoztam úgy, ahogy elterveztem, pedig nagyon akartam:( De Bogdánnal nagyon jó volt. Többet ökörködtünk, mint valaha. Még telefonálni sem hagyot..:):):) Moziba is elmentünk, megnéztük az Éjszaka a múzeumbant, aranyos kis családi film, de emlékezetes poént nem tartalmaz. Bár az igazgató a mi humorunkhoz volt alakítva..:) Harry Potter napot is tartottunk, megnéztük 1-4ig a kis varázsló történeteit, persze csak nekem volt újdonság. Az 1. a legjobb, meg talán a 4. De csak is a könyvek. Az ember olvasás közben jobban bele tudja élni magát. De ebbe most nem megyek bele, hisz megint kissé hosszúra sikeredett az iromány:) A lényeg, boldog vagyok, boldogabb mint valaha, lassan 5 hónapja. Valentín-napra nem tudom mivel tudnék előrukkolni, majd kiderül. A lényeg hogy úgy is megyünk Yamato koncertre 18-án=utó Valentín-napi együttlét:)

Kellemes szünidőt mindenkinek, és üdv nektek ex osztálytársak. Sorry hogy nem mentem, se sajna nem lettem volna jó társaság és még ma is volt lázam.

U.i.: A szavazóval kapcsolatban kár volt megadnom az egyéb opciót, hisz fogalmam sincs kik lehettek:) Valahogy majd kiderítem