2007. június 16., szombat

Mert megtehetem

El sem hiszem, tegnap és ma csak feküdhettem, aludhattam bűntudat nélkül. Ma délután azonban felkerekedtem, és első állomásomként meglátogattam a Széchenyi uti szoláriumot. Idegenek tőlem ezek a cica helyek, ahol 45 kilós szolibarna nők ásványvizet szürcsölnek, de a szoli valljuk be rám is rám fér. Igen, sajnos világítok, bőröm a hipóval vetekszik, nincs mese, itt az ideje elérni egy szép egészséges színt. Magamra csuktam hát a mesterséges koporsó fedelét és 6 percen keresztül próbáltam csak lenni, és semmire sem gondolni, persze ilyet nem lehet. A közelgő, még hátralévő vizsgák jutottak eszembe, de most nem akarom ezzel ismér lelombozni magam. A 6 perc hamar lejárt, bájologva, pukedlizve köszöntem el a szőke pultos néniktől:), majd sétáltam egyet a városban.

A séta közben sikerült szert tennem 2 vidám pólóra és egy még vidámabb cipellőre. Nem, nem picsásodtam el, de ez az 50 fokos meleg megköveteli néhány nagyon nyári darab beszerzését. Elképesztő, annyira irritáló tud lenni néhány eladó.. Leveszem a cipőt a polcról, és már hozza is nekem 3 méretben, 5 színben... Jó, leülök, elkezdem próbálni őket, a csaj meg ott lehajolva, erőltetett vicsorgó kutya mosollyal tőlem fél méterre nézi a reakciómat. Esküszöm zavarban voltam.. De engem így nem lehet manipulálni, nem azt a cipőt vettem meg:) A kedvenc üzletem (Woodoo) pedig a nyárra való tekintettel konfettik ezreivel lepi meg a vásárlókat valamint két helyes dj-vel, akik ott tolják élőben.. És mit ad az élet? Amint beléptem az üzletbe a Chase the sun kezdett pörögni. Na, nekem sem kellett több, a vásárlásról megfeledkeztem, és csak hagytam hogy euforikus állapotba sodorjon a szám.

Miután megrökönydve tapasztaltam, hogy egyes automaták ice tea helyett multivitaminos cappy-t dobnak ki, átnéztem a Média Marktba, hisz a flitteres felsőkön kívül a technika is érdekel, nem is kicsit. Bár van fényképezőm, digitális, mégis hosszas percekig tudtam gyönyörködni a gépek előtt, a legújabb laptopokról nem is beszélve. De nem leszek én hűtlen az én kis Amilómhoz, csak pár ram kell a kicsikének, és akkor újra egészséegs lesz. Na jó, meg egy új akksi. Ennyi befektetést meg megér nekem:)

Mire haza értem, apu már kint sétáltatta Manót, aki bár nagyon szeret engem, nem nagyon vett rólam tudomást, hisz érdekesebbnek bizonyult a két szomszéd gyerek labdája. Ennyit rólad kutyám:) Dobtam egy hasast a kanapén, bekapcsoltam a vetillátort, és csak akkor kezdtem érezni hogy ég a fenekem. Nos igen, néhol nyomot hagyott a szoli, de miután hidegzuhanyoztam és testápolóztam, enyhült a vörös szín. A szépségért szenvedni kell, igen.

Gratulálok Erdei Zsoltika, ismét szép volt. Szeretem a boxot. Papám is boxolt. Én nem fogok, de lenkadatlan figyelemmel vagyok képes bámulni a mérkőzéseket. Mára kb. ennyi. Majd kedden megyek vissza Pestre, és írok egy 5-ös vizsgát. Bogdán pedig wow-találkozón van. Kiváncsi vagyok milyenek lehetnek ezek az összeröffenések. Sok intelligens helyes pasi, sörrel a kezében gnome-okról és warlockokról diskurál zárásig? Érdekes lehet...

Csók

1 megjegyzés:

Adrienn írta...

Csaba.. megint.. 23-kor írtam:) ez rám ragadt nem is kicsit! utoljára figyelmeztetlek! kezd el szervezni a nyaralást,mert a pénz már a röfim belsejében pihen:)