Itthonról
De jó a saját ágyikómban teázni.. Hosszú éjszaka van mögöttem, azon kívül, hogy filmet néztünk, tanultam sokat, megírtam gondosan a házit is latinból, tényleg nyelvtant is vágtam meg szavakat is nagyon nalaposan átnéztem, mert úgy volt, hogy ma dogát írunk, erre nem:( 10-ig tart péntekenként a latin, erre a tanár úr 9. 58-kor kérdezi meg, hogy van-e idő még a dolgozatra? Hát nincsen. Az még legalább 20 perc lett volna, annyira meg nem vagyok ráérős (nem beszélve arról, hogy eleve kivagyok attól, hogy pénteken csak emiatt az egyetlen egy óra miatt kell fent maradnom, holott, már csütörtök este roboghatnék haza), úgyhogy a dogát áttettük keddre.
Sietősen távoztam a teremből, mert talim volt Bogdánnal, akit még Lángihoz menet elkaptam, nem csak utána. Ismét elhoztunk egy könyvet Booklineból apujának, onnan pedig az Astoria felé vettük az irányt, majd elnyelt minket a föld. Én ültem be elsőnek a fotóautomatába, bosszankodtam is egy sort, mert az 500-ast valamiért nem akarta elfogadni, és mire végre benyelte legalább 10-szer visszaköpte. Bogdán volt annyira tökéletes idözítésű, hogy pont akkor jött oda szórakoztatni, mikor az első villanás folyamatban volt, így az első kép ilyen félig gyagya, szemet oldalra szegezős lett, a második villanásnál meg épp felállóban voltam, és az arcom is eltorzult; de legalább elvonta a figyelmemet a pocsékba ment 700 forintról az eszement röhögés. Bogdán következett, aki eddig sapka alá rejtette rakoncátlan tincseit. Hát igen. Leült a székre, levette a sapkát, és..aranyos volt, na. Volt már jobb is a frizrája, de hát ő sem aludt éjjel..és a vaxot sem vittem fel neki a Hostelbe ezen a héten. Nekem csak a haja tűnt fel, de ő felhívta a figyelmem a szeme alatt lévő hatalmas karikákra, amik valóban akkorák voltak, mint maguk a szemek, de nekem mindezek ellenére egy vonzó, helyes srác mosolygot vissza a kis képekről. Miután kielégedetlenkedtük magunkat, elindultunk friss képeinkkel a Questurába, ahol meglepően nem kellett most kígyózó sorokba botlanunk. Mikor beléptünk egy nő állt csak előttünk a pultnál, így hamar sorra kerültem. Már épp matattam a szörnyű képek után, amik szerencsétlenségünkre rátapadtak Bogdán apukájának új könyvének egyik lapjára, megcibálva azt..Tibi ezúton kérek bocsánatot..és ekkor szólt az ügyintéző csajszi, hogy "ja, nem kell, átragasztom a képet a régiről". Mondom remek, még pénzt is kidobtam a ktasztrofális képekért erre nem is kell és még egy lapot is szétbarmolt..Bogdán következett, de ő sem várt drasztikusan sokat a kiszolgálásig.
Visszamentünk a Hostelbe, vettünk egy kis kaját, és megnéztük a South Park két részét, a WoWosat, meg a Hell on Earth-öt:) Nem sokat szöszöltünk utána, 1-kor elindultunk hazafelé. Elkísértem Bogdánt a Ferenciek teréig, csók, onnan pedig tovább húztam a böröndmet az Astoriáig. Szerencsére pont elértem a 13.44-es siófokit, de magára az útra nem emlékszem, hisz bukdácsoló fejjel végig aludtam. Fehérvárra érve, a leszállásnál elborult az agyam. Sok hülye szerencsétlen ott lihegett már a vonatajtajában, figyelmen kívül hagyva azt az apró tényt, hogy előbb le szeretnénk páran szállni. Egy srácnak nagyon leordítottam a fejét. Tudjátok az a tipikus szőke hajú, piros sapkás laza kis 17 éves gyerek aki menőzik a privi.hu-ra való csajok előtt, na szóval ez a gyerek fogta magát és elindult felfelé. Aha persze, a 20 kilós bőröndöt már félig levittem a vonatról, erre ez a kis....elállja az utat és vigyorog, mint valami tejbetök, hátrapillantva a csajokra. Na jó, nekem sem kellett több, emelt hangon közöltem vele, hogy mi a véleményem róla és megköszönném, ha letakarodna a lépcsőről, és megvárná amíg MINDENKI leszáll. Sikerem volt, mert egy kaller is látta, hallotta a jelenetet, és tovább alázván a gyereket, odalépett mellé és mosolyogva közölte velem, hogy ne aggódjak, gondja lesz rá, hogy a srác csak utolsónak szállhasson fel. Huh, az a bizonyos önelégült kis mosolyom megvolt egészen hazáig. De most nem? Nem vagyok én ingerlékeny, vagy gonosz, de az ilyen primitív kis bugrisokat ki nem állhatom. Persze, neki csak egy hátizsákja volt az én hatalmas bőröndömmel szemben.
Hazaértem, lezuhanyoztam, hajat mostam, betemettem magam az ágyba, hosszas perceken kereztül simogattam Manókát, majd LoLmárt magamhoz szorítva rögtön elaludtam. Nem rég keltem fel, de tudnék még aludni és valószínü, hogy ezt is fogom tenni, miután rendszereztem a jegyzeteimet.
Az első sorokban említettem, hogy éjszaka filmet is néztünk. Nem is akármit, hanem a Fauna labirintusát (Pan's labirynth). Hát elborzadtam néha rendesen. Mikor a Bábelt néztük, előtte az előzetesben vágtak be ebből képeket, és azok alapján úgy tűnt, mint egy családi kis tündérmese. Bár ha jól emlékszem, azt írták a zárókép alá, hogy fairy tail for adults..és igen. Két világot váltogat a film, az egyik Ofilía, a különc kislány mesebeli, ám elég döbbenetes, ijesztő és gusztustalan történetét, valamint a lány nevelőapjának, a spanyol háborús időszak kapitányának kegyetlen kínzásait. Elképesztő. A legsokkolóbb jelenet már a film elején jelentkezett, a kapitány egy sörösüveggel töri szanaszét egy fiú orrát, és kajak mutatják, ahogy horpad a gyerek orra és szilánkosodik (kb, 5-6 mp-en keresztül, teljesen ráfokuszálva)-aaaaaaa-, nem megy ki a fejemből ez a kép, nagyon rossz. Feltételezem 18+-as film lesz, annak ellenére, hogy Bogdán is megjegyezte, ő a bemutató alapján simán a gyerekeivel indulna el megnézni a kalandos kis filmet. Nem kéne:) Na elég volt ennyi egy huzamban, holnap jelentkezem mindenképp, egy különleges kis bejegyzéssel..
Sietősen távoztam a teremből, mert talim volt Bogdánnal, akit még Lángihoz menet elkaptam, nem csak utána. Ismét elhoztunk egy könyvet Booklineból apujának, onnan pedig az Astoria felé vettük az irányt, majd elnyelt minket a föld. Én ültem be elsőnek a fotóautomatába, bosszankodtam is egy sort, mert az 500-ast valamiért nem akarta elfogadni, és mire végre benyelte legalább 10-szer visszaköpte. Bogdán volt annyira tökéletes idözítésű, hogy pont akkor jött oda szórakoztatni, mikor az első villanás folyamatban volt, így az első kép ilyen félig gyagya, szemet oldalra szegezős lett, a második villanásnál meg épp felállóban voltam, és az arcom is eltorzult; de legalább elvonta a figyelmemet a pocsékba ment 700 forintról az eszement röhögés. Bogdán következett, aki eddig sapka alá rejtette rakoncátlan tincseit. Hát igen. Leült a székre, levette a sapkát, és..aranyos volt, na. Volt már jobb is a frizrája, de hát ő sem aludt éjjel..és a vaxot sem vittem fel neki a Hostelbe ezen a héten. Nekem csak a haja tűnt fel, de ő felhívta a figyelmem a szeme alatt lévő hatalmas karikákra, amik valóban akkorák voltak, mint maguk a szemek, de nekem mindezek ellenére egy vonzó, helyes srác mosolygot vissza a kis képekről. Miután kielégedetlenkedtük magunkat, elindultunk friss képeinkkel a Questurába, ahol meglepően nem kellett most kígyózó sorokba botlanunk. Mikor beléptünk egy nő állt csak előttünk a pultnál, így hamar sorra kerültem. Már épp matattam a szörnyű képek után, amik szerencsétlenségünkre rátapadtak Bogdán apukájának új könyvének egyik lapjára, megcibálva azt..Tibi ezúton kérek bocsánatot..és ekkor szólt az ügyintéző csajszi, hogy "ja, nem kell, átragasztom a képet a régiről". Mondom remek, még pénzt is kidobtam a ktasztrofális képekért erre nem is kell és még egy lapot is szétbarmolt..Bogdán következett, de ő sem várt drasztikusan sokat a kiszolgálásig.
Visszamentünk a Hostelbe, vettünk egy kis kaját, és megnéztük a South Park két részét, a WoWosat, meg a Hell on Earth-öt:) Nem sokat szöszöltünk utána, 1-kor elindultunk hazafelé. Elkísértem Bogdánt a Ferenciek teréig, csók, onnan pedig tovább húztam a böröndmet az Astoriáig. Szerencsére pont elértem a 13.44-es siófokit, de magára az útra nem emlékszem, hisz bukdácsoló fejjel végig aludtam. Fehérvárra érve, a leszállásnál elborult az agyam. Sok hülye szerencsétlen ott lihegett már a vonatajtajában, figyelmen kívül hagyva azt az apró tényt, hogy előbb le szeretnénk páran szállni. Egy srácnak nagyon leordítottam a fejét. Tudjátok az a tipikus szőke hajú, piros sapkás laza kis 17 éves gyerek aki menőzik a privi.hu-ra való csajok előtt, na szóval ez a gyerek fogta magát és elindult felfelé. Aha persze, a 20 kilós bőröndöt már félig levittem a vonatról, erre ez a kis....elállja az utat és vigyorog, mint valami tejbetök, hátrapillantva a csajokra. Na jó, nekem sem kellett több, emelt hangon közöltem vele, hogy mi a véleményem róla és megköszönném, ha letakarodna a lépcsőről, és megvárná amíg MINDENKI leszáll. Sikerem volt, mert egy kaller is látta, hallotta a jelenetet, és tovább alázván a gyereket, odalépett mellé és mosolyogva közölte velem, hogy ne aggódjak, gondja lesz rá, hogy a srác csak utolsónak szállhasson fel. Huh, az a bizonyos önelégült kis mosolyom megvolt egészen hazáig. De most nem? Nem vagyok én ingerlékeny, vagy gonosz, de az ilyen primitív kis bugrisokat ki nem állhatom. Persze, neki csak egy hátizsákja volt az én hatalmas bőröndömmel szemben.
Hazaértem, lezuhanyoztam, hajat mostam, betemettem magam az ágyba, hosszas perceken kereztül simogattam Manókát, majd LoLmárt magamhoz szorítva rögtön elaludtam. Nem rég keltem fel, de tudnék még aludni és valószínü, hogy ezt is fogom tenni, miután rendszereztem a jegyzeteimet.
Az első sorokban említettem, hogy éjszaka filmet is néztünk. Nem is akármit, hanem a Fauna labirintusát (Pan's labirynth). Hát elborzadtam néha rendesen. Mikor a Bábelt néztük, előtte az előzetesben vágtak be ebből képeket, és azok alapján úgy tűnt, mint egy családi kis tündérmese. Bár ha jól emlékszem, azt írták a zárókép alá, hogy fairy tail for adults..és igen. Két világot váltogat a film, az egyik Ofilía, a különc kislány mesebeli, ám elég döbbenetes, ijesztő és gusztustalan történetét, valamint a lány nevelőapjának, a spanyol háborús időszak kapitányának kegyetlen kínzásait. Elképesztő. A legsokkolóbb jelenet már a film elején jelentkezett, a kapitány egy sörösüveggel töri szanaszét egy fiú orrát, és kajak mutatják, ahogy horpad a gyerek orra és szilánkosodik (kb, 5-6 mp-en keresztül, teljesen ráfokuszálva)-aaaaaaa-, nem megy ki a fejemből ez a kép, nagyon rossz. Feltételezem 18+-as film lesz, annak ellenére, hogy Bogdán is megjegyezte, ő a bemutató alapján simán a gyerekeivel indulna el megnézni a kalandos kis filmet. Nem kéne:) Na elég volt ennyi egy huzamban, holnap jelentkezem mindenképp, egy különleges kis bejegyzéssel..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése